Ugrás a tartalomhoz

Rudnay család

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rudnay szócikkből átirányítva)
A rudnai és divékújfalusi Rudnay család címere (a Siebmacher féle könyvből)
A rudnai és divékújfalusi Rudnay család címere.

A rudnai és divékújfalusi Rudnay család egy ősrégi magyar nemesi család, amely a Divék nemzetségből származik.

A család története

[szerkesztés]

A család legkorábbi ismert ősei 1348-ban a nyitrai káptalan előtt osztályos egyezségre léptek. Divék nembeli Jouka fiai, János, Lőrincz, és Bálint, valamint Jouka fivérének, Jánosnak a fia, Miklós Divékújvalut és Rudnót a malommal és Lestyén helységgel együtt, mind Nyitra vármegyében. Jouka atyja Divék nembeli István volt, aki 1319-ben élt.

Újfalussy Bálint, Jouka fiától származik majd az Újfalussy és a Rudnay család. Bálint fia, András 1411-ben élt, és unokája János fia, János de Újfalu de nova villa de Rudno alias Rudnyánszky élt a 15. század második felében. Ennek a Jánosnak az unokája, Oszvald fia, Rudnoy György, akiről 1565-ből maradt említés. Rudnay György unokája, Pál fia Rudnay István házasságot kötött István Csúzy Zsuzsanna kisasszonnyal és a frigyükből született fiai anyjuk után a Komárom megyei vizvári pusztabeli és Csúz helységbeli birtokaikon megosztoztak. Ez az ága a családnak hamarosan kihalt.

Rudnai és divékújfalusi Rudnay Sándor (1760-1851), hercegprímás, esztergomi érsek.

1579-ben Rudnay Miklós Sopron vármegye jegyzője,[1] majd 1580-ban Sopron vármegye számvevővé nevezték ki.[2] Rudnay Miklós feleségül vette salamonfalvi Gróf Katalint, salamonfalvi Gróf Bernát és Gyöngyössy Zsófia lányát. Salamonfalvi Gróff Bernát 1556. március 31.-én I. Ferdinánd magyar királytól szerzett címert, feleségével és gyermekeivel Bernáttal, Orsolyával, és Katalinnal. Rudnay Miklós és salamonfalvi Gróff Katalin gyermeke Rudnay Zsuzsanna volt. E házasság révén a Zsirához tartozó salamonfai birtokhoz jutott Rudnay Miklós.[3] Rudnay Zsuzsanna először Bakolcsa István, majd ennek a halála után Ratky Menyhért felesége lett. 1587. április 30.-án kelt a királyi megerősítés Rudnay Miklós, akkori felesége Fodor Zsófia, és örökösei számára, akik Nádasdy Ferenctől adományba kapták horpácsi uradalomban egy allodiális kúriát két lakott jobbágy-, három elhagyott jobbágy- és egy zsellértelekkel minden szolgáltatástól mentesen.[4]

A zalai szenterzsébeti Terjék család sarja, Terjék Gergely, aki 1597 és 1599 között, majd 1617 és 1619 között Zala vármegye főadószedője volt; Terjék Gergely feleségül vette Rudnay Borbála úrleányt.[5] 1622-ben Batthyány Ferenc Rátky Menyhért egerszegi kapitányt hatalmaskodással, Térjék Gergelyt megfenyegetésével vádolta.[6]

Rudnay Pál fivére, György másik fia, Rudnay László volt, akinek két fia született: Rudnay László, akinek a neje Kasza Anna, és Rudnay Zsigmond, akinek a neje Görgey Judit volt. 1637. december 7.-én Rudnay László és neje Kasza Anna birtokadományban részesültek, Lonthora és Kisbélre Hont vármegyében.[7] Rudnay Lászlóné Kasza Anna, Kasza Pál és Dalmady Erzsébet lánya volt.[7]

Rudnay Vilmos Zsigmond, Prónay Zsuzsannát vette el. Rudnay Vilmos és Prónay Zsuzsa gyermekei: Rudnay István, aki 1724-ben Sziciliából irt haza mint katona, és Rudnay Miklós, akinek a fia Rudnay Ferenc először Nozdroviczky Klárát vette el, majd Bakits Zsuzsannát.

Rudnay Sándor (1691-1738) feleségül vette váli Vály Anna (1706-1791) úrhölgyet, Vály Ferenc és Viszocsányi Róza lányát. Rudnay Sándor és Vály Anna frigyéből született Rudnay András (1730-1817) úr, nyitrai szolgabíró. Rudnay András neje, jobaházi Dőry Anna (1736-1803), Dőry István és Szalánczy Dorottya lánya lett. Az ő gyermekük, Rudnay Sándor (1760–1831) magyar bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek volt.

Vilmos ága

[szerkesztés]

Ez az ág római katolikus felekezetű. Rudnay Flóris (1801-1866),[8] és Biróczy Franciska (1809-1836) házasságából több gyermek született: Rudnay Mária (1829-1888), Povolny Gusztáv, deménfalvi földbirtokos neje.

Rudnay István (1827-1916),[9] 1848-as honvéd főhadnagy a Vilmos-huszároknál, 1867-ben Nyitra vármegye alispánja, országgyűlési képviselő volt. Rudnay István (1827-1916) nyitrai alispán és szentmiklósi és óvári Pongrácz Ilona (1830-1899)[10] házasságából több fiúgyermek született: Rudnay Sándor (1856-), jogtudor, ügyvéd, Nyitra város volt polgármestere, országgyűlési képviselő; Rudnay István (1867-1930), a Vaskorona rend lovagja, főszolgabíró, aki majd Trencsén vármegye alispánja volt.[11] Rudnay Sándor és István fivére, Rudnay Béla (1857-1932), Hont, Komárom Nógrád vármegyék szabad királyi városok volt főispánja, országgyűlési képviselő, a Szentistván Rend vitéze, a Lipótrend lovagja, a budapesti magyar királyi államrendőrség főkapitánya volt.[12] Rudnay Béla neje, nagybeliczi Birly Ilona (1861-1931), Birly Lajos (1835-1904) és giczi, assai és ablonczkürthi Ghyczy Anna (1843-1909) lánya volt.[13]

A korábban emlitett Rudnay István (1867-1930), Trencsén vármegye alispánja feleségül vette a saját elsőfokú unokatestvérét, Rudnay Irma kisasszonyt, aki Rudnay János (1831-1916), főszolgabiró, Ferenc József lovagrend lovagja, 1848-as honvédhadnagy, és nagybossányi Bossányi Mária (†1917) lánya volt.[14][15]

A család kiemelkedőbb tagjai

[szerkesztés]
A Rudnay család sírboltja Nyitrán
  • Rudnay Miklós, 1579-ben Sopron vármegye jegyzője, 1580-ban Sopron vármegye számvevővé nevezték ki.
  • Rudnay Sándor (1760–1831) magyar bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek.
  • Rudnay István (1827-1916) hites ügyvéd, 1848-as honvéd főhadnagy, országgyűlési képviselő, a budapesti királyi itélőtábla birája, Nyitra vármegye törvényhatóság bizottsági tag.
  • Rudnay Béla (1857-1932), államrendőrség főkapitánya, Hont, Komárom Nógrád vármegyék szabad királyi városok volt főispánja, országgyűlési képviselő.
  • Rudnay István (1867-1930), főszolgabíró, Trencsén vármegye alispánja.
  • Rudnay Lajos (1883–1944) 1937–1939 között rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter.

A család címere

[szerkesztés]

A család címer leírása: "Kék paizsban zöld fa alatt jobbra lépegető medve, a jobb felső sarokban hatágú aranycsillag, a balban a növő hold." Sisakdísz: "a medve növekvően". Foszlányok: "kék-arany, vörös-ezüst".

Források

[szerkesztés]
  • Nagy Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. IX. kötet. Pest 1857-1868 (794-797. o.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Dominkovits Péter: XVI. századi magyar nyelvű iratok Sopron vármegye levéltárából (Sopron, 1996)ADATTÁR Sopron vármegye XVI. századi tisztikarához (1550-1600)
  2. ↑ Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)
  3. ↑ Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)TanulmányokPozsonyi József. A rátkai és salamonfai Rátkay család történetének megválaszolatlan kérdései
  4. ↑ ÖStA HKA Hoffinanz -Ungarn RN. 51. Konv. 1587. április fol. 106-107a
  5. ↑ Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény (Zalaszentmárton-Zovajka) Zalaszentmihályfa (Ma: Hottó része) 26.515. 58
  6. ↑ Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1611-1655 - Zalai gyűjtemény 39. (Zalaegerszeg, 1996)Regeszták
  7. ↑ a b A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 9. kötet - 38 - 42. oldal
  8. ↑ familysearch.org Rudnay Flóris gyászjelentése
  9. ↑ famiylsearch.org idősebb Rudnay István gyászjelentése
  10. ↑ familysearch.org Rudnay Istvánné Pongrácz Ilona gyászjelentése
  11. ↑ familysearch.org Rudnay István gyászjelentése
  12. ↑ familysearch.org Rudnay Béla gyászjelentése
  13. ↑ familysearch.org Rudnay Béláné Birly Ilona gyászjelentése
  14. ↑ familysearch.org Rudnay János gyászjelentése
  15. ↑ familysearch.org Rudnay Jánosné Bossányi Mária gyászjelentése

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Rudnay family
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudnay család témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rudnay_család&oldid=26830836”