Mohos
| Mohos (Poruba) | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Privigyei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1339 |
| Polgármester | Helena Čavojská |
| Irányítószám | 972 11 |
| Körzethívószám | 046 |
| Forgalmi rendszám | PD |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1376 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 84 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 410 m |
| Terület | 15,15 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 49′ 57″, k. h. 18° 35′ 25″48.832509°N 18.590396°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 57″, k. h. 18° 35′ 25″48.832509°N 18.590396°E | |
| Mohos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mohos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mohos (1899-ig Poruba, szlovákul Poruba) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Privigyétőltól 9 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]
1339-ben „Konchlin” néven említik először, azelőtt Csák Máté divéki uradalmához tartozott. 1430-ban már „Poruba” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Bajmóc várának uradalmához tartozott. 1647-ben 186 lakosa volt. 1675-ben 44 házában 354 lakos élt. Kézművesei a nyitrai céhekhez tartoztak. 1715-ben 18 háza állt. 1787-ben 2 malma, 64 háza és 477 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PORUBA. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Prónához fél mértföldnyire, határja ollyan, mint Konyánkáé, második osztálybéli.”[2]
A 19. században birtokosa, a Pálffy család a bajmóci prépostságnak adta. 1828-ban 70 házában 489 lakos élt, akik mezőgazdasággal, erdei munkákkal, kézművességgel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Poruba, tót falu, Nyitra vgyében, Lazán filial., 489 kath. lak. F. u. a bajmóczi prépost. Ut. p. Privigye.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Poruba, a Kis-Magura nyugoti lábánál, Német-Prónától délnyugotra fekvő tót falu, 581 r. kath. lakossal. Postája Nedozser, táviró- és vasúti állomása Privigye. Kath. temploma az Árpádházi királyok korában épült és régi kőfallal van körülvéve. Kegyura gr. Pálffy János. E község 1430-ban Bajmócz várának tartozéka volt.”[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 810, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1291 lakosából 1265 szlovák volt.
2011-ben 1274 lakosából 1254 szlovák volt.
2021-ben 1376 lakosából 1340 (+4) szlovák, 3 (+2) magyar, 1 cigány, (+2) ruszin, 10 (+4) egyéb és 22 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban, a 15. század elején átépítették. Márvány szószéke 1633-ban készült reneszánsz stílusban. Falfestményei a 15-16. században készültek. Gótikus szobrait 1500 körül készítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 8.)
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Tagányi Károly: Nyitra-megye német telepeinek eredete. Századok 1880, 65.
További információk
[szerkesztés]
A Privigyei járás települései | ||
|---|---|---|
Privigye (Prievidza) | ||
|  | |