Erdőrét
Erdőrét (Poluvsie) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Privigyei | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1358 | ||
Polgármester | Martin Šujan | ||
Irányítószám | 972 16 (pošta Pravenec) | ||
Körzethívószám | 046 | ||
Forgalmi rendszám | PD | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 535 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 279 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 310 m | ||
Terület | 2,16 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 50′ 42″, k. h. 18° 38′ 28″48.845000°N 18.641111°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 42″, k. h. 18° 38′ 28″48.845000°N 18.641111°E | |||
Erdőrét weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőrét témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Erdőrét (1899-ig Pollusz, szlovákul Poluvsie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Privigyétől 8 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]1358-ban említik először, ebben az évben alapította Petrik privigyei bíró a német jog alapján. 1583-ban „Polusy” alakban tűnik fel az írott forrásokban. Privigye városához tartozott, majd a 16. században a bajmóci váruradalom része lett. 1675-ben 13 családban 54 lakos élt a településen. 1715-ben 12 adózó háztartása volt. 1753-ban a faluban molnár és kovács működött. 1787-ben 20 háza volt 139 lakossal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLUSZ. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bajmóczhoz egy mértföldnyire, határja középszerű, réttyei jók, legelője elég, második osztálybéli.”[2]
1828-ban 27 házában 189 lakos élt, akik mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A faluban fűrészmalom is üzemelt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polusz, tót falu, Nyitra vgyében, Brezány fil., 189 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Privigye.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Pollusz, nyitravölgyi tót község, Német-Prónától délre, 219 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nedozser, táviró- és vasúti állomás Privigye. A községben csak kápolna van, mely 1890-ben épült. Földesurai a Pálffyak voltak. 1583-ban már Bajmócz várának tartozéka volt.”[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 324, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 564 lakosából 553 szlovák volt.
2011-ben 603 lakosából 579 szlovák volt.
2021-ben 535 lakosából 510 (+2) szlovák, 1 (+1) magyar, 6 (+2) egyéb és 18 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 10.)
- ↑ ma7.sk