Kovácspalota

	Kovácspalota (Tužina)
; Kovácspalota címere	; Kovácspalota zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Privigyei
Rang	község
Első írásos említés	1393
Polgármester	Miroslav Dzina
Irányítószám	972 14
Körzethívószám	046
Forgalmi rendszám	PD
	Népesség
Teljes népesség	1208 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	25 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	373 m
Terület	48,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 53′ 54″, k. h. 18° 36′ 45″48.898333°N 18.612500°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 54″, k. h. 18° 36′ 45″48.898333°N 18.612500°E
	Kovácspalota weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kovácspalota témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kovácspalota (1899-ig Tuzsina, szlovákul Tužina, németül Schmidtsheiss/Schmiedshau/Schmidts Haj) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 13 km-re északra, a Tuzsinka-patak partján fekszik.

Története

1393-ban „villa Fabri” néven említik először, amikor bírája, Heckel Hermann a Tuzsinka-patak mellett falut alapít, mely később összeolvadt a mai településsel. A község kezdettől fogva a bajmóci váruradalom része volt. 1430-ban „Kowachlehota”, 1489-ben „Thwssyna”, 1495-ben „Kanorfalwa” alakban szerepel az oklevelekben. Később kialakul a magyar „Kovácspalota” és a német „Shmiedshau” név.

A Felső-Nyitravidék magyar és német bányászokkal való intenzív betelepítése akkor indult meg, amikor a környéken aranyat találtak. A 16. század közepére a magyarok kerültek túlsúlyba a településen.^[forrás?]

1614-re a bányák kimerülése miatt a lakosság fokozatosan a mezőgazdaságra és kézművességre állt át. 1657 és 1711 között a falu ezer aranyért megváltotta adókötelezettségét. 1675-ben 111 házában 276 család élt. 1715-ben 28 háztartása volt. 1735-ben sörfőzdéje létesült. 1752-ben malma és fűrészmalma is volt. 1787-ben 123 házát 1624-en lakták. 1790-ben lakói fellázadtak az elviselhetetlen úrbéri terhek miatt. A község templomát 1797-ben építették.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TUSINA. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok; határja meglehetős.”^[2]

1828-ban 285 házában 1922 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tuzsina (Szmicz), nagy német falu, Nyitra vmegyében, 1992 kath. lak. Kath. paroch. templom; nagy erdő; sok szilva; jó legelő. F. u. gróf Pálffy Ferencz.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Tuzsina, Gajdel alatt, Német-Prónától északra, a Nyitra jobb partján fekvő nagy német község, 2242 r. kath. lakossal. Postája Német-Próna, táviró- és vasúti állomása Privigye. E község három egymástól teljesen elütő név alatt szerepel. 1393-ban Villa fabri elnevezés alatt találjuk, 1430-ban pedig Kovács-Lehota (Kovachlehota) néven a bajmóczi vár tartozéka volt. Kath. temploma 1795-ben épült. Kegyura gr. Pálffy János, kinek itt nagyobb birtoka is van. Földesurai mindenkor a Pálffyak voltak.”^[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Amíg a 20. század első felében a lakosság száma megközelítette a 3000-et, a második világháború utáni német kitelepítések következtében 1200 körülire esett vissza. Az alapiskola 1979-ben épült fel.

Népessége

1910-ben 2788-an lakták: 29 magyar, 61 szlovák, 2674 német és 24 egyéb anyanyelvű; valamint 2764 római katolikus, 23 izraelita és 1 görög katolikus vallású volt.

2001-ben 1214 lakosából 2 magyar, 13 cseh, 65 német és 1129 szlovák volt.

2011-ben 1219-en lakták, ebből 2 magyar, 1143 szlovák és 45 német volt.

2021-ben 1208 lakosából 1161 (+9) szlovák, 2 (+1) magyar, (+1) cigány, 32 egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Neves személyek

Itt született Jakub Bauer (1894-1997) pap, kulturális szervező.
Itt szolgált Alexander Bizai (1826-1871) pap, publicista.
Itt szolgált Jozef Danielak (1856-1883) pap, publicista.
Itt szolgált Róbert Bezák (1960) érsek.

Nevezetességei

A Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt egyhajós, sokszögzáródású szentéllyel ellátott római katolikus templom. 1788 és 1797 között épült barokk stílusban.
A Szűz Mária kápolna 1818-ban épült, 1872-ben bővítették.
A templomtól északnyugatra álló Immaculata-szobor a 18. század második felében készült.
A falu közepén álló Pietát 1850-ben készítették, 1947-ben állították helyre.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. április 17.)
↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. április 17.)
↑ ma7.sk

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. április 17.)

[4] Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. április 17.)

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]