Ugrás a tartalomhoz

Nyitranádas

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitranádas (Nedašovce)
Nyitranádas zászlaja
Nyitranádas zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
Első írásos említés1232
PolgármesterElena Magdolenová
Irányítószám956 35
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség435 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság202 m
Terület6,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 18° 18′ 45″48.666667°N 18.312500°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 18° 18′ 45″48.666667°N 18.312500°E
Nyitranádas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitranádas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitranádas (1898-ig Nedasócz, szlovákul Nedašovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bántól 7 km-re délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

1232-ben „Nadas” néven említik először. A nyitrai váruradalom része volt. 1715-ben 20 adózó háztartása létezett. 1720-ban szőlőskertje és 14 háztartása volt. 1753-tól a nagyszombati jezsuiták faluja. Ezután a nyitrai káptalan és a budapesti szeminárium birtokában állt. 1787-ben 35 házában 208 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NEDASÓCZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Posonyi Seminarium, lakosai katolikusok, fekszik Viszocsányhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye középtermékenységű, fája is van mind a’ két féle, gyantát is készítenek, gyűmöltse elég, szőleje termékeny, réttye, legelője jó, piatzozása Bánon.”[2]

1828-ban 36 házában 252-en laktak. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nedasócz, tót falu, Trencsén vmegyében, Vizócsán fiókja: 263 kath. 8 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Nedasócz, Trencsénmegyével határos tót község, Nagy-Bélicztől északra, 351 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bélicz. A község határában márványbánya van, mely Káhn Károly tulajdonát képezi. A községet 1232-ben »Nádas« név alatt, mint nyitrai várbirtokot említik.”[4]

1920-ig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 429, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 460 lakosából 457 szlovák volt.

2011-ben 427 lakosából 414 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • 1868-ban épített kápolnájának hajórésze 2023-ban a felújítás során összedőlt.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 20.)
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2024. február 20.)
  5. ↑ ma7.sk

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyitranádas&oldid=27027321”