Ribény
Ribény (Rybany) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Báni | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1323 | ||
Polgármester | Roman Malánik | ||
Irányítószám | 956 36 | ||
Körzethívószám | 038 | ||
Forgalmi rendszám | BN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1517 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 132 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 187 m | ||
Terület | 11,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 18° 15′ 30″48.666667°N 18.258333°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 18° 15′ 30″48.666667°N 18.258333°E | |||
Ribény weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ribény témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Ribény (szlovákul Rybany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 6 km-re délre, a Bebrava partján, széles lapályon fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén a bronzkorban a lausitzi kultúra embere élt.
A mai települést 1323-ban „terra Riblyen” néven említik először. Neve a szláv ryba (= hal) főnévből származik. 1332-ben „Riblen” alakban szerepel a pápai tizedjegyzékben, mely János nevű papját is említi.[2] 1496-ban „Riblen”, 1598-ban „Rybany” néven szerepel a korabeli forrásokban. Részben az esztergomi érsekség, részben a Ribánszky család birtoka. 1598-ban 64 ház állt a faluban. 1720-ban 21 adózója volt. 1784-ben 83 házában 128 családban 709 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RIBIN. Trentsén Várm., földes Ura az Esztergomi Érsekség.”[3]
1828-ban 84 háza és 761 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később az érsekség birtokain dolgoztak. A 19. században területén fűrészmalom működött.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ribény, tót falu, Trencsén, most Nyitra vmegyében, a Trencsénbe vivő országutban, Nyitra Zsámbokréthez egy órányira: 818 kath. lak. Van egy kath. paroch. temploma, derék vendégfogadója. Határa meglehetős termékenységű; rétjei patakja mentében jók. F. u. az esztergomi érsek.”[4]
Egykor szeszfőzdéje is volt. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1230, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1479 lakosából 1448 szlovák volt.
2011-ben 1455 lakosából 1405 szlovák volt.
2017 | 1 468
|
2021 | 1 517
|
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1950-ben Marián Masný Európa-bajnok csehszlovák válogatott szlovák labdarúgó, csatár. Az 1980-81-es csehszlovák bajnoki idény gólkirálya.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. század elején épült gótikus stílusban, később reneszánsz stílusban építették át. A 20. században új hajóval bővítették. Harangját 1519-ben öntötték.
- Temetőkápolnája a 18. században épült.
- Nepomuki Szent János szobra 1786-ban, a templom mögötti kereszt 1787-ben készült.
- Iskolaépülete 1857-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában Bp.1890.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 23.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Rudolf Zatko: Vianočné a fašiangové zvyky v Rybanoch. Národopisný sborník 4/1.