Újvíz
| Újvíz (Cimenná) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1484 | ||
| Polgármester | Peter Vanek | ||
| Irányítószám | 956 37 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 101 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 271 m | ||
| Terület | 3,60 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 43′ 40″, k. h. 18° 08′ 30″48.727778°N 18.141667°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 40″, k. h. 18° 08′ 30″48.727778°N 18.141667°E | |||
| Újvíz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újvíz témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Újvíz (1899-ig Czimenna, szlovákul Cimenná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 11 km-re nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1484-ben „Czymya” alakban említik először. 1598-ban „Czimenna” a neve. Részben a trencsén-báni uradalomhoz tartozott, részben pedig a Surányi, Halácsy és Soky családoké. 1598-ban uradalmi major volt a területén. Szőlőskertjét 1720-ban említik. 1784-ben 11 házában 13 családban 75 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CZIMENNA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Inovetz hegye alatt, Nyitra Vármegyének szomszédságában, Dubovdjel mellett, ’s ennek filiája, erdeje elég, határja termékeny, földgyei a’ hegyek oldalain soványok, ’s ambár legelője, és fájok is van, mind azáltal egyéb fogyatkozásaihoz képest, harmadik Osztálybéli.”[2]
1828-ban 7 háza volt 54 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Czimena, tót falu, Trencsén vgyében, Nyitra vmegy szélén. Táplál 12 kath., 4 zsidó lak. Erdeje szép, de földje a hegyoldalban sovány. A báni uradalomhoz tartozik.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
A második világháború idején lakói csatlakoztak a szlovák nemzeti felkeléshez. 1944. november 29-én a németek a falut kifosztották és felégették, 4 lakost pedig kivégeztek.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 119, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 94 szlovák lakosa volt.
2011-ben 93 lakosa volt, mindegyik szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |
