Ugrás a tartalomhoz

Terbók

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Terbók (Trebichava)
Terbók zászlaja
Terbók zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
Első írásos említés1396
PolgármesterAlena Salajová
Irányítószám956 53
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség41 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság334 m
Terület11,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 49′ 21″, k. h. 18° 18′ 00″48.822406°N 18.300003°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 21″, k. h. 18° 18′ 00″48.822406°N 18.300003°E
Terbók weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Terbók témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Terbók (1899-ig Trebichava, szlovákul Trebichava) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bántól 15 km-re északra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést a német jog alapján alapították a 14. század végén. Első írásos említése 1396-ban „Trebichava” alakban történt. 1479-ben „Therbok”, 1481-ben „Trebychawa”, 1598-ban „Trebichawa” néven említik. Előbb a beckói, majd a zayugróci uradalom része volt. Területén uradalmi major és kőbánya működött. 1598-ban malom és 13 ház állt a településen. 1720-ban 7 adózója volt. 1784-ben 35 házában 64 családban 340 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TREBISOVA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Kolonits, és B. Záy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik N. Szlatinához nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű.[2]

1828-ban 35 háza és 461 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, gyümölcstermesztéssel, később főként mezőgazdasági idénymunkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Trebichova, tót falu, Trencsén, most F. Nyitra vmegyében, a zay-ugróczi uradalomban: 118 kath., 230 evang., 6 zsidó lak.[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

A háború után lakói közül sokan kivándoroltak a tengerentúlra.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 530-an lakták, ebből 520 szlovák, 2-2 német és magyar, valamint 6 egyéb anyanyelvű volt.

1921-ben 573 lakosa volt.

1930-ban 500 lakosa volt.

1970-ben 270 lakosa volt.

1980-ban 157 lakosa volt.

1991-ben 79 lakosa volt.

2001-ben 44 lakosából 43 szlovák és 1 cseh volt.

2011-ben 43 lakosa volt, mindegyik szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]