Báncsipkés
| Báncsipkés (Šípkov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Vincent Belan | ||
| Irányítószám | 956 53 (pošta Slatina nad Bebravou) | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 149 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 270 m | ||
| Terület | 11,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 51′, k. h. 18° 18′48.850000°N 18.300000°EKoordináták: é. sz. 48° 51′, k. h. 18° 18′48.850000°N 18.300000°E | |||
| Báncsipkés weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Báncsipkés témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Báncsipkés (1899-ig Sipkó, szlovákul: Šípkov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 19 km-re északkeletre.
Története
[szerkesztés]Területén a bronzkorban a hallstatti kultúra erődített települése állt.
Báncsipkést 1295-ben „Sonko” néven említik először, 1389-ben „Zybkov”, 1481-ben „Sypko”, 1598-ban „Sipko” néven szerepel okiratban. Ugróc várának uradalmához tartozott. 1598-ban 23 háza állt. 1720-ban 7 adózója közül 6 zsellér volt. 1784-ben 38 házában 54 család és 354 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SIPKOV. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Kolonics, és B. Zay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Zlatinának szomszédságában, mellynek filiája, határja termékeny, legelője, erdeje bőven van.”[2]
1828-ban 37 házát 456-an lakták. Lakói földművesek, erdei munkások, napszámosok voltak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sipkov, tót falu, Trencsén vmegyében, a zai-ugróczi uradalomban: 325 kath., 72 evang., 5 zsidó lak. Határja hegyes erdős és sovány, legelője elég; de rétje felette kevés. Ut. p. Zsámbokrét.”[3]
1905-ben az egész falu leégett egy tűzvészben. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott, ezután az újonnan létrehozott csehszlovák államhom csatolták.
1944-ben területén partizáncsoportok működtek. November 7-én a németek megszállták a falut és megtorlásul a partizánok támogatásáért 23 lakost kivégeztek.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 862, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 176 lakosából 174 szlovák volt.
2011-ben 144 lakosából 139 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1992-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Filip Jaššo 2007: Stredoveké hrádky na západnom Slovensku. Musaica XXV, 123-140.
További információk
[szerkesztés]A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
|  | |