Alsóneszte
| Alsóneszte (Dolné Naštice) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Marián Petreje | ||
| Irányítószám | 957 01 (pošta Bánovce nad Bebravou 1) | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 588 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 101 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 205 m | ||
| Terület | 4,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 41′ 34″, k. h. 18° 14′ 57″48.692778°N 18.249167°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 34″, k. h. 18° 14′ 57″48.692778°N 18.249167°E | |||
| Alsóneszte weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóneszte témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsóneszte (1899-ig Alsó-Nasticz, szlovákul Dolné Naštice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 3 km-re délre, a Bebrava partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1295-ben „Nesthe” néven említik először. 1389-ben „Nasyche”, 1411-ben „Nasczycz”, 1598-ban „Nassticz” néven szerepel az írott forrásokban. Az ugróci váruradalom, később a nyitrai káptalan birtoka volt. 1598-ban malma és 28 háza létezett. 1720-ban 9 adózó háztartás volt a településen. 1784-ben 27 házában 27 család és 229 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Nasztice. Két tót falu Trentsén Várm. Alsónak földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, Felsőnek pedig G. Kollonics, és B. Zay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Zay Ugrótzhoz mint egy fél mértföldnyire, földgyeik termékenyek, erdejek, legelőjök elég van, réttyei jók.”[2]
1828-ban 30 háza és 290 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nastyicz (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, 273 kath. lak. F. u. a nyitrai püspök.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 415, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 428 lakosából 425 szlovák volt.
2011-ben 470 lakosából 451 szlovák volt.
2021-ben 588-an lakták, ebből 552 szlovák, 1 magyar, (+1) cigány és ruszin, 5 egyéb és 30 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 26.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |