Felsőszalatna
| Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1332 | ||
| Polgármester | Alena Vranková | ||
| Irányítószám | 956 53 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 452 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 40 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 284 m | ||
| Terület | 11,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 50′ 14″, k. h. 18° 15′ 52″48.837200°N 18.264400°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 14″, k. h. 18° 15′ 52″48.837200°N 18.264400°E | |||
| Felsőszalatna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszalatna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőszalatna (1899-ig Nagy-Szlatina, szlovákul Slatina nad Bebravou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 16 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]1332-ben a pápai tizedjegyzékben „Salatna” alakban említik először. A beckói, majd a zayugróci váruradalom részeként Csák Máté, Stibor vajda, a gróf Cseszneky és Zay családok birtoka volt. Már ekkor állt a falu ősi temploma. 1389-ben „Slatyna”, 1439-ben „Zlatzina”, 1477-ben „Zlathyna”, 1481-ben „Nagh Zlathyna”, 1598-ban „Nagy Zlatina” néven szerepel az írott forrásokban. 1598-ban malom és 45 ház állt a településen. 1720-ban 12 adózója volt, ebből 7 zsellér. 1784-ben 60 házában 69 családban 452 lakos élt. A 18. században papírgyár és sörfőzde is működött a településen.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy, és Kis Szlatina. Két tót falu Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Kolonits, és B. Zay Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék is; Kis Szlatina a’ Nagynak filiája, földgyeik termékenyek, fájok, réttyek elég van.”[2]
1828-ban 49 háza és 580 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és halászattal foglalkoztak. A 19. században szeszfőzde üzemelt a faluban.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szlatina (Nagy), tót falu, Trencsén vmegyében, a zai-ugróczi uradalomban. Lakja 266 kath., 250 evang., 6 zsidó. Kath. paroch. templom. Szép erdő; patakjában sok pisztrangot fog. Ut. p. Ny.-Zsámbokrét.”[3]
Lakói állattartással, favágással, gyümölcstermesztéssel és idénymunkákkal foglalkoztak. Többen kivándoroltak a községből a tengerentúlra. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 694, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 509 lakosából 507 szlovák volt.
2011-ben 459 lakosából 448 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1760 és 1770 között épült. Főoltára 1794-ben készült.
- Evangélikus temploma 1926-ban épült, részben a korábbi templom felhasználásával. Tornya 1889-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
|  | |