Csermely (település)
| Csermely (Omastiná) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Viliam Kusý | ||
| Irányítószám | 956 41 (pošta Uhrovec) | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 40 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 300 m | ||
| Terület | 12,45 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 46′ 38″, k. h. 18° 23′ 19″48.777100°N 18.388700°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 38″, k. h. 18° 23′ 19″48.777100°N 18.388700°E | |||
| Csermely weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csermely témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Csermely (1899-ig Omasztina, szlovákul Omastiná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 13 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén már az újkőkorszakban éltek emberek. A Vlč-barlangban a vonaldíszes kerámiák népének maradványait tárták fel. A bronzkorban a lausitzi kultúra népe lakott ezen a vidéken.
A mai települést 1389-ben „Lehota” néven említik először. 1481-ben „Lyhotka”, 1483-ban „Mazna Lehota”, 1485-ben „Omazchyna Lhota” néven szerepel az írott forrásokban. A zayugróci váruradalom része volt. 1598-ban 11 háza állt. 1720-ban uradalmi major volt a településen. 1784-ben 35 házában 50 családban 287 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OMASZTINA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zay Ugrócznak szomszédságában, mellynek filiája, földgye soványas.”[2]
A 19. században 3 mészégető működött a területén.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Omasztina, tót falu, Trencsén, most A.-Nyitra vmegyében: 52 kath., 231 evang., 12 zsidó lak. F. u. az ugróczi uradalom, s az oda való plebanus. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
A falu támogatta a környékbeli partizáncsoportokat, ezért 1944. november 25-én megszállták a németek, 9 házat felégettek, 14 lakost kivégeztek, további 42 lakost pedig elhurcoltak.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 261 lakosából 256 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 337-en lakták, ebből 329 szlovák és 6 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 380 lakosából 378 csehszlovák és 2 zsidó volt.
1930-ban 389 lakosa mind csehszlovák volt.
1991-ben 98 lakosából 97 szlovák és 1 cseh volt.
2001-ben 50 lakosából 48 szlovák, 1 cseh és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.
2011-ben 41 lakosa volt, mindegyikük szlovák.
2021-ben 40 lakosa mind szlovák volt.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
|  | |
