Ugrás a tartalomhoz

Csermely (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csermely (Omastiná)
Csermely zászlaja
Csermely zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
PolgármesterViliam Kusý
Irányítószám956 41 (pošta Uhrovec)
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség40 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300 m
Terület12,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 46′ 38″, k. h. 18° 23′ 19″48.777100°N 18.388700°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 38″, k. h. 18° 23′ 19″48.777100°N 18.388700°E
Csermely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csermely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Csermely (település) (Szlovákia)
Csermely
Csermely
Csermely elhelyezkedése

Csermely (1899-ig Omasztina, szlovákul Omastiná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bántól 13 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község területén már az újkőkorszakban éltek emberek. A Vlč-barlangban a vonaldíszes kerámiák népének maradványait tárták fel. A bronzkorban a lausitzi kultúra népe lakott ezen a vidéken.

A mai települést 1389-ben „Lehota” néven említik először. 1481-ben „Lyhotka”, 1483-ban „Mazna Lehota”, 1485-ben „Omazchyna Lhota” néven szerepel az írott forrásokban. A zayugróci váruradalom része volt. 1598-ban 11 háza állt. 1720-ban uradalmi major volt a településen. 1784-ben 35 házában 50 családban 287 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OMASZTINA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zay Ugrócznak szomszédságában, mellynek filiája, földgye soványas.[2]

A 19. században 3 mészégető működött a területén.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Omasztina, tót falu, Trencsén, most A.-Nyitra vmegyében: 52 kath., 231 evang., 12 zsidó lak. F. u. az ugróczi uradalom, s az oda való plebanus. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét.[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

A falu támogatta a környékbeli partizáncsoportokat, ezért 1944. november 25-én megszállták a németek, 9 házat felégettek, 14 lakost kivégeztek, további 42 lakost pedig elhurcoltak.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 261 lakosából 256 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 337-en lakták, ebből 329 szlovák és 6 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 380 lakosából 378 csehszlovák és 2 zsidó volt.

1930-ban 389 lakosa mind csehszlovák volt.

1991-ben 98 lakosából 97 szlovák és 1 cseh volt.

2001-ben 50 lakosából 48 szlovák, 1 cseh és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.

2011-ben 41 lakosa volt, mindegyikük szlovák.

2021-ben 40 lakosa mind szlovák volt.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]