Litó
| Litó (Ľutov) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1389 | ||
| Polgármester | Miroslav Struhačka | ||
| Irányítószám | 957 03 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 174 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 244 m | ||
| Terület | 8,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 46′ 30″, k. h. 18° 16′ 50″48.775000°N 18.280556°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 30″, k. h. 18° 16′ 50″48.775000°N 18.280556°E | |||
| Litó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Litó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Litó (1899-ig Luttow, szlovákul Ľutov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 7 km-re észak-északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A település feltehetően a 12. században szlovákok betelepülésével keletkezett. Első írásos említése 1389-ben a Mednyánszky család levéltárában fennmaradt okiratban történik. Ugróc várának uradalmához tartozott. A 13. század végén Csák Máté szerezte meg, majd halála után a királyé lett. Később a Zay család birtoka, akik 400 évig tulajdonosok a községben. 1483-ban „Lythow” néven említik. 1485-ben csak négy adózó portája volt. Házai kezdetben fából épültek, lakói később agyagból, téglából építkeztek. 1555-ben mindössze két jobbágytelek és egy zsellérház állt a faluban. 1598-ban már malma és 15 háza volt a településnek. 1720-ban 7 adózóval rendelkezett. Első községi pecsétje 1733-ból származik. 1770-ben az urbárium szerint 24 jobbágy, 6 zsellér és 3 nincstelen család élt a községben. 1784-ben 31 házában 46 családban 257 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUTOV. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dezsérnek szomszédságában, és annak filiája, földgye termékeny, fája, legelője, réttye van.”[2]
1828-ban 29 háza volt 210 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lutov, tót falu, Trencsén vmegyében, az ugróczi uradalomban. Lakja 175 kath., 76 evang., 5 zsidó. Ut. posta Nyitra-Zsámbokrét.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 247, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 139 lakosából 137 szlovák volt.
2011-ben 138 lakosából 135 szlovák volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
|  | |
