Ugrás a tartalomhoz

Borcsány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borcsány (Borčany)
Borcsány zászlaja
Borcsány zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
PolgármesterJaroslav Kopčan
Irányítószám956 36 (pošta Rybany)
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség263 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság195 m
Terület3,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 39′ 29″, k. h. 18° 13′ 09″48.658056°N 18.219167°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 29″, k. h. 18° 13′ 09″48.658056°N 18.219167°E
Borcsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borcsány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Borcsány (szlovákul Borčany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. Kis- és Nagyborcsány 1892-es egyesítésével jött létre.[2]

Fekvése

[szerkesztés]

Bántól 9 km-re délnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

1113-ban „Borscan” néven említik először. Neve a szláv Bork személynévből származik. 1208-ban határleírásában „Bursix” alakban szerepel. 1417-ben „Barchan”, 1513-ban „Borczan” alakban tűnik fel. A nyitrai püspökség faluja volt. 1598-ban 8 ház állt a településen. 1784-ben 11 házában 10 család és 103 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BORCSÁNY. Borcsán. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai több Urak, lakosai katolikusok, határja meglehetős.[3]

1828-ban 10 háza és 102 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Borcsán, tót falu, Nyittra vgyében, Sisso filial. 175 kath., 13 zsidó lak. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. p. N.-Tapolcsán.[4]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 205, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 247 lakosából 246 szlovák volt.

2011-ben 236 lakosából 218 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Főrendiházi napló 1892. III. kötet, 1893. nov. 8-i XXXIV. országos ülés, 6. oldal, 5. pont képviselőházi határozat.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 27.)

További információk

[szerkesztés]