Ugrás a tartalomhoz

Alsóatrak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóatrak (Dolné Otrokovce)
Alsóatrak zászlaja
Alsóatrak zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalgóci
Rangközség
Első írásos említés1113
PolgármesterJán Maršala
Irányítószám920 61 (pošta Dolné Trhovište)
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámHC
Népesség
Teljes népesség386 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Terület9,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 27′ 58″, k. h. 17° 54′ 47″48.466111°N 17.913056°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 58″, k. h. 17° 54′ 47″48.466111°N 17.913056°E
Alsóatrak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóatrak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóatrak (szlovákul Dolné Otrokovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galgóci járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Galgóctól 15 km-re északkeletre található.

Története

[szerkesztés]

A zobori apátság 1113-as oklevele már említ egy Ardaric nevű falut, mely azonos lehet a településsel. 1156-ban Otroc néven, Alsóatrakot külön 1400-ban Also Atrak néven említik először. A zobori kolostor szolgálófalvai közé tartozott. Neve a szláv otrok (= rabszolga) főnévből származik.

1548-ban Ujfalussy Miklós a birtokosa, 1549-ben a Mérey család,[2] majd 1583-ban Rudolf király Nagyváthy Balázsnak adta. 1598-ban a török megtámadta és felégette a falut. 1600-ban a falu birtokosai a Kohányi, Lucsányi, Rákóczi, Rudnyánszky és Ábel családok voltak. Később a Rákóczi-birtokot a hannoveri Beninghaus család vásárolta meg.

Vályi András szerint "ATRAK. Alsó Atrak. Dolne Otrokovcze. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai Bertalanfi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Felső Vásárdnak szomszédságában, mellynek filiaja Galgótzhoz egy mértföldnyire. Határbéli földgye sovány, fája kevés, réttyei jók, ’s legelője is meglehetős lévén, második Osztálybéli."[3]

Nyitra vármegye monográfiájában "Alsó-Attrak, szép völgykatlanban fekvő kis falu, 233 r. kath., tót lakossal. Postája van, távirója Galgócz, vasúti állomása Lipótvár. Egyike a legrégibb községeknek. 1113-ban „Adradic”, 1156-ban „Vldrucz” név alatt szerepel. Kath. temploma 1806-ban épült. Földesurai a Taukák, Kochanovszkyak és a Rákóczyak voltak. Jelenleg Rudnyánszky Györgynek van itt nagyobb birtoka."[4]

1890-ben régi templomát lebontották és 1934-ben építették a mai templomot. A falu iskolája 1907-ben épült. Lakói főleg mezőgazdaságból éltek.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 280, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 334 lakosából 324 szlovák volt.

2011-ben 364 lakosából 331 szlovák.

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Maksay Ferenc 1990: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén 1. MOL kiadványai 2 - Forráskiadványok 16/1, 542.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.