Ugrás a tartalomhoz

Alsóvásárd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóvásárd (Dolné Trhovište)
Alsóvásárd zászlaja
Alsóvásárd zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalgóci
Rangközség
PolgármesterJaroslav Mrváň
Irányítószám920 61
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámHC
Népesség
Teljes népesség610 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Terület10,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 26′ 25″, k. h. 17° 53′ 25″48.440278°N 17.890278°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 25″, k. h. 17° 53′ 25″48.440278°N 17.890278°E
Alsóvásárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóvásárd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóvásárd (szlovákul Dolné Trhovište, korábban Dolné Vašardice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban. Gellénfalu tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Galgóctól 9 km-re keletre fekszik. A Nyitrai fennsíkon, a Vásárdi patak (szk. Trhovištský potok) – a Radosna patak (szk. Radošina) mellékága – völgyében található a település.

Története

[szerkesztés]

A Pri plánkach, Rúbanice és Pasienky nevű dűlőkben a neolitikum korából való cserepeket és kőszerszámokat, míg a Turná dűlőben – légi fényképezés útján – állítólag objektumokat (sőt rondelt) is dokumentáltak. A Zlatárky dűlőben a felszíni leletek alapján a latén és római korban is éltek itt emberek, Fornószeg és Alsóvásárd között, a Galanovka patak jobb partján, a Kíčer vagy Kičír dűlőben pedig középkori település nyomaira bukkantak a 12-13. századból. Alapos régészeti kutatásuk azonban még várat magára. Az egyik ház udvarán – körülbelül 200 m-re délnyugatra a mai templomtól – 2 kelta sírt tártak fel a nagyszombati múzeum munkatársai.

1156-ban Vascard néven említik először.[2] Neve a magyar vásár főnévből származik.

1574-ben a Vásárdi és Tomaszeghi családok osztoztak a birtokon.[3]

Vályi András szerint "Alsó, ’s Felső Vasárd. 2 Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Bossányi, és több Urak, fekszik egygyik Pásztóhoz közel, és annak filiája; határbéli földgyeik termékenyek, szőlőhegyeik nagyok, és jók, piatzok Galgóczon, legelőjök szoross, fájok tűzre tsekély."[4]

Fényes Elek szerint "Alsó-Vásárd, Nyitra m. tót falu, Pásztó filial., 178 kath., 7 evang., 19 zsidó lak. Ut. p. Nagy-Ripény."[5]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 623 lakosából 616 szlovák volt.

2011-ben 650 lakosából 633 szlovák volt.

2021-ben 610 lakosából 1 magyar, 1 (+2) ruszin, 591 (+6) szlovák, 7 (+1) egyéb és 10 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században, román stílusban épült. Harangja 1761-ből származik.
  • Gellénfalui (szk. Jeleňová, korábban Galanová) részén késő klasszicista kastélya 1855-ben épült. Építtetője a szentharaszti Jellinek Mózes zsidó származású nagybirtokos volt. Ma a postának, könyvtárnak és borozónak ad otthont.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]

További információk

[szerkesztés]