Alsóvásárd
Alsóvásárd (Dolné Trhovište) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Galgóci | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Jaroslav Mrváň | ||
Irányítószám | 920 61 | ||
Körzethívószám | 033 | ||
Forgalmi rendszám | HC | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 610 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 65 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 180 m | ||
Terület | 10,06 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 26′ 25″, k. h. 17° 53′ 25″48.440278°N 17.890278°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 25″, k. h. 17° 53′ 25″48.440278°N 17.890278°E | |||
Alsóvásárd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóvásárd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Alsóvásárd (szlovákul Dolné Trhovište, korábban Dolné Vašardice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban. Gellénfalu tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Galgóctól 9 km-re keletre fekszik. A Nyitrai fennsíkon, a Vásárdi patak (szk. Trhovištský potok) – a Radosna patak (szk. Radošina) mellékága – völgyében található a település.
Története
[szerkesztés]A Pri plánkach, Rúbanice és Pasienky nevű dűlőkben a neolitikum korából való cserepeket és kőszerszámokat, míg a Turná dűlőben – légi fényképezés útján – állítólag objektumokat (sőt rondelt) is dokumentáltak. A Zlatárky dűlőben a felszíni leletek alapján a latén és római korban is éltek itt emberek, Fornószeg és Alsóvásárd között, a Galanovka patak jobb partján, a Kíčer vagy Kičír dűlőben pedig középkori település nyomaira bukkantak a 12-13. századból. Alapos régészeti kutatásuk azonban még várat magára. Az egyik ház udvarán – körülbelül 200 m-re délnyugatra a mai templomtól – 2 kelta sírt tártak fel a nagyszombati múzeum munkatársai.
1156-ban Vascard néven említik először.[2] Neve a magyar vásár főnévből származik.
1574-ben a Vásárdi és Tomaszeghi családok osztoztak a birtokon.[3]
Vályi András szerint "Alsó, ’s Felső Vasárd. 2 Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Bossányi, és több Urak, fekszik egygyik Pásztóhoz közel, és annak filiája; határbéli földgyeik termékenyek, szőlőhegyeik nagyok, és jók, piatzok Galgóczon, legelőjök szoross, fájok tűzre tsekély."[4]
Fényes Elek szerint "Alsó-Vásárd, Nyitra m. tót falu, Pásztó filial., 178 kath., 7 evang., 19 zsidó lak. Ut. p. Nagy-Ripény."[5]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 623 lakosából 616 szlovák volt.
2011-ben 650 lakosából 633 szlovák volt.
2021-ben 610 lakosából 1 magyar, 1 (+2) ruszin, 591 (+6) szlovák, 7 (+1) egyéb és 10 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században, román stílusban épült. Harangja 1761-ből származik.
- Gellénfalui (szk. Jeleňová, korábban Galanová) részén késő klasszicista kastélya 1855-ben épült. Építtetője a szentharaszti Jellinek Mózes zsidó származású nagybirtokos volt. Ma a postának, könyvtárnak és borozónak ad otthont.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján[halott link]
- ↑ ŠOBA Ivanka pri Nitre, fond Csuty kr. 9/ No. 3
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]