Alsózélle
| Alsózélle (Dolné Zelenice) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Galgóci | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Dagmar Jakubcová | ||
| Irányítószám | 920 52 (pošta Siladice) | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | HC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 592 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 206 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 138 m | ||
| Terület | 2,72 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 23′, k. h. 17° 45′48.383333°N 17.750000°EKoordináták: é. sz. 48° 23′, k. h. 17° 45′48.383333°N 17.750000°E | |||
| Alsózélle weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsózélle témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsózélle (szlovákul Dolné Zelenice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Galgóctól 9 km-re délnyugatra, a Vág jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1244-ben említik először. A 14. században Galgóc várának uradalmához tartozott, vámszedőhely is volt itt. 1720-ban az iszákos kártyajátékos világjáró, Erdődy György lett a falu birtokosa, aki a birtok egy részét az ottani birtokos Szúnyogh családnak adta el.
Vályi András szerint: "Alsó, és Felső Zela. Két tót faluk Nyitra Vármegy. földes Uraik több Urak, lakosaik katolikusok, fekszik A. Zela Vág, és Dudvág vizek között, Alsó a’ Felsőnek filiája; határbéli földgyeik meglehetősek."[2]
Fényes Elek szerint: "Zéle, (Alsó) (Zelenicz), Nyitra m. tót f. 186 kath., 1 evang., 9 zsidó lak. F. u. gr. Brunsvik Ferencz örök."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Alsó-Zelle, vágvölgyi kis község, a Vág-folyó mellett, 248 tótajku, r. kath. vallásu lakossal. Postája Szilárd, táviró és vasúti állomása Szilád-Zelle. Földesura a gróf Brunswick-család volt, korábban azonban Szolgagyőrvár tartozékát képezte. E község a XIII. században "Zöld", a XIV-ik században pedig "Zöldvár" név alatt szerepel."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 326, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 554 lakosából 548 szlovák volt.
2011-ben 561 lakosából 533 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
További információk
[szerkesztés]A Galgóci járás települései | ||
|---|---|---|
Galgóc (Hlohovec) | ||
Alsóatrak (Dolné Otrokovce) · Alsóvásárd (Dolné Trhovište) · Alsózélle (Dolné Zelenice) · Bajmócska (Bojničky) · Décskelecsény (Kľačany) · Felsőatrak (Horné Otrokovce) · Felsővásárd (Horné Trhovište) · Felsőzélle (Horné Zelenice) · Fornószeg (Tepličky) · Jalsó (Jalšové) · Kaplat (Koplotovce) · Karkóc (Trakovice) · Merőce (Merašice) · Nyitrapásztó (Pastuchov) · Ratkóc (Ratkovce) · Ság (Sasinkovo) · Szilád (Siladice) · Tököld (Tekolďany) · Udvarnok (Dvorníky) · Újvároska (Leopoldov) · Vágmedence (Madunice) · Vágvörösvár (Červeník) · Zsúk (Žlkovce) |  | |