Vágvörösvár
Vágvörösvár (Červeník) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Galgóci | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1113 | ||
Polgármester | Marián Mihálik | ||
Irányítószám | 920 42 | ||
Körzethívószám | 033 | ||
Forgalmi rendszám | HC | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1685 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 161 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 144 m | ||
Terület | 9,94 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 28′ 36″, k. h. 17° 46′ 43″48.476667°N 17.778611°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 36″, k. h. 17° 46′ 43″48.476667°N 17.778611°E | |||
Vágvörösvár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágvörösvár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Vágvörösvár (szlovákul Červeník, korábban Verešvar) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Galgóctól 5 km-re északnyugatra, a Vág folyó jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban éltek itt emberek, de találtak használati eszközöket a korai és a késői vaskorból is. A terület már a római korban lakott volt. A 10. század közepéről származó ősmagyar temetőt is tártak fel a területén.
A települést 1113-ban "Bin" alakban említik először a zoborhegyi apátság birtokainak határleírásában. 1254-ben "Been",1294-ben "Edeuthbiny", 1317-ben "Verusvar", 1375-ben "Wereswar", 1773-ban "Veresvar" néven említik a korabeli forrásokban. A 12. században a zoborhegyi bencés apátság birtoka volt, majd 1294-ben az Aba nembeli Rufus Ábrahám szerezte meg. 1375-ben a Hontpázmány nemzetség birtoka, később több nemes családé volt. A falu eredetileg a mai Újvároska területén állt. 1665-ben a falu határát a kincstár vásárolta meg birtokosától, Forgách Ádámtól a Lipótvári erődítmény felépítése céljából. Az erődítmény felépülése után az ősi falu megszűnt és lakói a mai helyen alapították újra. Lakói híres zöldségtermelők voltak.
Vályi András szerint: "VÖRÖSVÁR. Nyitra Várm. fekszik Újvároskának szomszédságában, mellynek filiája; határja ollyan, mint Beregszegé."[2]
Fényes Elek szerint: "Vörösvár, Nyitra vm. tót falu, Ujvároska mellett: 820 katholik., 1 evang. lak. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. p. Galgócz."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Vörösvár, vágvölgyi tót község, Ujvároskától északra, 925 r. kath. lakossal. Posta, táviró és vasúti állomás Lipótvár. Kath. templomát Gula János odavaló polgár 1776-ban építtette, tornyát azonban gróf Erdődy György emeltette 1809-ben. Az 1848-iki szabadságharcz alatt a község körül lefolyt csatározások alkalmával, a templomot összelövöldözték, de azután később ismét helyreállították. Kút nevű dűlőjén valaha község volt, mely azonban már rég, teljesen elpusztult. A községről már 1295-ben tétetik említés. A XIV. század második felében a Huntpázmán nemzetség birtoka volt. Későbbi földesurai az Erdődyek voltak, kiknek itt ma is nagyobb birtokuk van."[4]
Népviseletét Jankó János is külön megemlíti "A millenniumi falu terve" című kéziratában, melyet Nyitra vármegye közgyűlési termét díszítő képgyűjtemény részeként látott Kovács Gyulával együtt, s azt javasolták a milleneumi kiállításon is bemutatni. A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 826 lakosából 4 magyar, 9 német és 777 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 918 lakosából 20 magyar, 7 német és 891 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1005 lakosából 31 magyar, 5 német, 963 szlovák és 6 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 999 római katolikus, 3 izraelita, 2 református, 1 evangélikus vallású volt.
1921-ben 1080 lakosából 9 magyar és 1071 csehszlovák volt.
1930-ban 1221 lakosából 1214 csehszlovák és 7 állampolgárság nélküli volt. Mindenki római katolikus vallású volt.
1970-ben 1771 lakosából 1762 szlovák volt.
1980-ban 1637 lakosából 1620 szlovák volt.
1991-ben 1481 lakosából 1473 szlovák, 4 cseh, 2 morva, 1 ukrán és 1 egyéb nemzetiségű volt.
2001-ben 1477 lakosából 1465 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 1596 lakosából 1538 szlovák és 3 magyar volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt hunyt el 2013-ban Josef Geryk cseh labdarúgó, kapus.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szűz Mária templombavezetése tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 18. században épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
Források
[szerkesztés]- Ján Valo 2010: Populačný vývoj Červeníka v rokoch 1870-1895. Diplomamunka, Comenius Egyetem.