Nyitralaszkár
Nyitralaszkár (szlovákul Laskár) Nyitranovák városrésze Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Privigyétőltól 8 km-re délnyugatra, a Nyitra bal oldalán fekszik. Nyitranovák központjától kb. 2 km-re északkeletre található.
Története
[szerkesztés]1784-ben 24 háza és 208 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LASZKÁR. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura G. Berényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nováknak szomszédságában, és annak filiája, legelője elég, réttye jó, gyűmöltsök sok terem, malma helyben, piatzozása Bajmóczon, és Privigyén.”[1]
1831-ben 159 lakos élt a faluban.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Laszkár, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra vize mellett: 175 kath. lak. Urasági kastély és kert; erdő, tehenészet. F. u. b. Braunecker özvegye. Ut. posta Privigye.”[2]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Laszkár, a Nyitra bal partján fekvő tót község, Kóstól délre. Lakosainak száma 219, vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Novák. A XV. század elejéről származó okiratokban »Laszkafalva« néven szerepel. Itt van egy Tarnóczy Kázmér cs. és kir. kamarás tulajdonát képező várkastély és szép, regényes részletekben bővelkedő angol park. A kastély hajdan sánczokkal és vizárkokkal körülvett vár volt. A laszkári, bajmóczi és kesselőkői várak urai szükség esetén elzárták a völgyet a közös ellenség előtt és együtt védelmezték. Később, az Erdődyek alatt, az árkokat betemették, a megrongált várfalakat széthordták és egyik részét átalakították kastélynak, melynek falai még az emeleten is közel 2 méter vastagságuak. Most 24 szép kényelmes helyisége van, ezek közt egy freskókkal diszített nagy terem és egy csinos kápolna. Emeletén széles, nyitott, oszlopos erkély húzódik végig. Az uradalom és a kastély a Laszkáry családé volt, azután átment a Berényiek, majd a gr. Erdődyek birtokába, végre a báró Braunecker-családé lett és vásárlás útján került a jelenlegi tulajdonos atyjának kezébe.”[3]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
1944-ben csatolták Nyitranovákhoz.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 199 lakosából 185 szlovák, 9 német anyanyelvű és 5 csecsemő volt.
1910-ben 203-an lakták, ebből 195 szlovák, 6 magyar és 2 német anyanyelvű volt.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. február 24.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. február 24.)
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. február 24.)