Szotinafalva

	Szotinafalva
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 41′ 15″, k. h. 17° 22′ 24″48.687500°N 17.373200°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 15″, k. h. 17° 22′ 24″48.687500°N 17.373200°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Szotinafalva (1899-ig Szottina, szlovákul: Sotina) Szenice városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Szenicei járásában.

Fekvése

Szenice központjától 1 km-re északra fekszik.

Története

1446-ban "Zothinafalva" alakban említik először. Neve valószínűleg a török: sat (= elad) szóból származik. Ez alapján a honfoglalást követően idetelepített török nyelvű határőrző nép faluja lehetett.

Vályi András szerint "SZOTINA. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai többfélék, fekszik Szenichhez közel, mellynek filiája; határja középszerű, fája elég van, réttye hasznos, malma helyben, szőleje meglehetős."^[1]

Fényes Elek szerint "Szotina, tót falu, Nyitra vmegyében, Szénásfalu mellett, 167 kath., 207 evang., 4 zsidó lak. F. u. a berentsi uradalom. Ut. posta Nagy-Szombat.."^[2]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szottina, Szenicz tőszomszédságában fekvő tót falu, 504 lakossal, kik közül 281 r. kath., 213 ág. evangelikus. Posta-, táviró- és vasúti állomása Szenicz. Kuffner Károlynak nagyobb kiterjedésü birtoka és szeszgyára van itt. E község 1446-ban „Szotinafalva” (Zothinafalva) néven szerepel. 1565-ben még Berencs várának tartozékát képezte."^[3]

1920-ig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott, 1944-ben csatolták Szenicéhez.

Népessége

1910-ben 643, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[3] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

[1]

[2]

[3]