Ugrás a tartalomhoz

Nyitraörmény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitraörmény (Urmince)
Nyitraörmény zászlaja
Nyitraörmény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rangközség
Első írásos említés1156
PolgármesterJozef Cifra
Irányítószám956 02
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámTO
Népesség
Teljes népesség1402 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség129 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Terület10,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 31′ 60″, k. h. 18° 06′ 00″48.533333°N 18.100000°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 60″, k. h. 18° 06′ 00″48.533333°N 18.100000°E
Nyitraörmény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitraörmény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitraörmény (1899-ig Örmincz, szlovákul Urmince) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 5 km-re délnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

1156-ban "Ylmer" néven említik először, majd 1291-ben "Eurmen", 1397-ben "Ilmer" néven szerepel. Nevét a szlovák kutatók az ilmar (puhafafeldolgozók) jelentésű szóból eredeztetik.[2]

A Cabaji család birtoka, 1481-ben a Dvoránszky család, a 16. században a Babindáli és Dolgos, 1687-ig a Berényi, később a Ludányi család birtokolta.

1525-ben Ilmer-i Gyepes Mihály cabaji jobbágya birtokügyben intézkedett és emiatt cabaji Pénzes családbeliek rátámadtak.[3]

1715-ben 22 adózó háztartása volt, 1720-ban malmot is említenek a községben. 1787-ben 71 házában 458 lakos élt. 1828-ban 67 házát 468-an lakták. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1869-től a Stummer család volt a birtokosa. A falu többször volt parasztmozgalmak helyszíne: 1907-ben, 1920-ban, 1921-ben és 1922-ben voltak nagyobb mezőgazdasági sztrájkok a településen.

Vályi András szerint "ÜRMINCZ. Ürmincze. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Tapolcsányhoz 1 mértföldnyire; Ispotállya is van; határbéli földgye középszerű."[4]

Fényes Elek szerint "Ürmincz, Nyitra m. tót falu, a thuróczi postautban, ut. p. N. Tapolcsánhoz 1 mfd, 472 kath., 8 zsidó lak., kath. paroch. templommal. F. u. gr. Erdődy Józsefnő."[5]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, 1944 őszén határában partizánharcok folytak.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 621 lakosából 572 szlovák, 14 német, 3 magyar, 6 egyéb anyanyelvű és 26 nem beszélő volt.

1890-ben 813 lakosából 786 szlovák, 14 német, 8 magyar és 5 egyéb anyanyelvű volt.

1900-ban 892 lakosából 851 szlovák, 27 német, 11 magyar és 3 egyéb anyanyelvű volt.

1910-ben 1103 lakosából 1063 szlovák, 22 német, 13 magyar és 5 egyéb anyanyelvű volt.

2001-ben 1375 lakosából 1362 szlovák volt.

2011-ben 1408 lakosából 1392 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Anton Špiesz 2021: Remeslá, cechy a manufaktúry na Slovensku - 15.-19. storočie. Bratislava, 10.
  3. ↑ DLDF 90738; 90740.
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyitraörmény&oldid=26810276”