Kartolc
Kartolc (Krtovce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nyitrai | ||
Járás | Nagytapolcsányi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1156 | ||
Polgármester | Juraj Oravec | ||
Irányítószám | 956 03 | ||
Körzethívószám | 038 | ||
Forgalmi rendszám | TO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 290 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 72 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 208 m | ||
Terület | 4,21 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 32′ 27″, k. h. 18° 00′ 45″48.540833°N 18.012500°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 27″, k. h. 18° 00′ 45″48.540833°N 18.012500°E | |||
Kartolc weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kartolc témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kartolc (1899-ig Krtócz, szlovákul Krtovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagytapolcsánytól 12 km-re nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1156-ban "Kortouc" néven említik először.[2] Neve a szlovák krt (= vakondok) főnévből származik. 1349-ben "Kartholcz", 1358-ban "Kortolch" néven említik. A nyitrai váruradalomhoz tartozott, majd 1349 és 1554 között a zobori bencés apátság faluja volt. Később Léva várának tartozéka. A 19. században a Beniczki és a gróf Berényi család volt a földesura. 1715-ben 9 adózó háztartása volt. 1787-ben 21 házát 137-en lakták. 1828-ban 23 házában 160 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "KRTOCZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai G. Berényi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Sárfőnek szomszédságában, mellynek filiája, földgye, és réttye jó, legelője elég, piatzozása Bajmótzon"[3]
Fényes Elek szerint "Krtócz, Nyitra m. tót falu, 160 kath., 5 zsidó lak. F. u. gr. Berényi, s a t. Ut. p. N. Ripény."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 345, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 313 lakosából 306 szlovák volt.
2011-ben 303 lakosából 295 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1870-ben épült, a korábbi reneszánsz templom átépítésével.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján[halott link]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]