Menyhe
Menyhe (szlovákul Mechenice) Menyhebédszalakusz településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nyitrától 12 km-re, északra fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést a zobori bencés apátság 1113-ban kelt oklevelében említik először "Mechina" alakban. 1357-ben "Mehnye",[1] 1416-ban "Mehenicze" néven említik a korabeli források. A zobori apátság faluja volt, 1409-től a nyitrai püspökségé. A 15. században az Elefántiaké, akik a falut a malommal együtt az elefánti pálosoknak adták.
A 16. században a gímesi uradalom része. Az 1530-as évektől többször érték török támadások. 1570-től a reformáció hódított. 1579-ben 4 jobbágytelke volt. 1663-1664-ben török uralom alatt állt. Ebben az időben 33 ház állt a településen, melyben 44 család élt. A 17. század második felétől 1711-ig a Habsburgellenes felkelések harcai visszavetették a fejlődését, lakosságszáma csökkent. Birtokosai a Keresztúry, a Bartakovich és más nemes családok voltak. 1715-ben Menyhén 12 ház állt, Menyhének és Szalakusznak együtt 200-250 lakosa volt. 1752-ben 52 lakott és 12 lakatlan háza létezett. Lakói szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. 1828-ban 87 házát 609-en lakták.
Vályi András szerint: "MENGE. vagy Menyhe, Mehnicze. Magyar falu Nyitra Várm. földes Urai Majthényi, és több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Szalakusznak szomszédságában, és annak filiája, határja meg lehetős."[2]
Fényes Elek szerint: "Menyhe, magyar falu, Nyitra vármegyében, Ghimeshez nyugotra 1 mfdnyire: 519 kath., 41 zsidó lak. Van szőlőhegye, erdeje stb. F. u. Bartakovics. Ut. p. Nyitra."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Menyhe, tiszta magyar község a Zobor északi oldalán. Lakosainak száma 413, vallásuk r. kath. Postája Szalakusz, táviró-hivatala Nagy-Appony, vasúti állomása Szomorfalu. Kath. temploma e század közepén épült. "Meczina" név alatt már a XII. század elején a zobori apátság birtoka volt. Későbbi földesura 1491-ben az Elefánthy család volt, mely az elefánti pálosoknak akkoriban földet és malmot adományozott. A XVII. század közepén a Keresztury család, azután a Bartakovich, Majthényi és gróf Sermage család."[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
A második világháború idején Schubert Gyula festőművész is felkereste és alkotott itt.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben Menyhe 523 lakosából 492 magyar, 8 német, 6 szlovák és 17 egyéb nemzetiségű.
2001-ben Menyhebédszalakusz 1395 lakosából 1256 szlovák és 123 magyar.
Pesty Frigyes szerint a falubelieket régen valószínűleg nyelvi sajátságaik miatt vad rácoknak nevezték.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma a 12. században épült román stílusban, 1794-ben bővítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1909 Ethnographia 20, 29.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. november 28.)
- ↑ 1927 Sborník F. Pestyho helység névtara - Seznam osad v Uhrách z r. 1864-65 jako pramen historicko-demografických údajů o slovenských a karpatoruských osadách. Praha, 77.
Források
[szerkesztés]- DLDF 59833.
Források
[szerkesztés]- Popély Árpád 2014: Fél évszázad kisebbségben - Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, 95.
- Fülöp, Z. 2014: Rodný môj kraj - Tu som sa narodil a tu mám svoje korene.
- Manga János 1942: Ünnepi szokások a nyitramegyei Menyhén. Budapest.
- Manga János 1941: A téli ünnepkör hagyományai a nyitramegyei Menyhén. Ethnographia 52, 189-217.
További információk
[szerkesztés]- Menyhebédszalakusz honlapja Archiválva 2007. július 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Menyhe Szlovákia térképén