Ugrás a tartalomhoz

Nyitra (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nyitra (város) szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Nyitra (egyértelműsítő lap).
Nyitra (Nitra)
Nyitra címere
Nyitra címere		 Nyitra zászlaja
Nyitra zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Rangváros
PolgármesterMarek Hattas
Irányítószám949 XX
Körzethívószám00421 (0) 37
Forgalmi rendszámNR
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség77 610 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség845 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság151 m
Terület102,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 53″, k. h. 18° 05′ 15″48.314722°N 18.087500°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 53″, k. h. 18° 05′ 15″48.314722°N 18.087500°E
Nyitra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitra témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitra (szlovákul: Nitra kiejtéseⓘ, németül: Neutra, latinul: Nitria) Szlovákia negyedik legnépesebb városa (2022),[2] a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Először 880-ban említik „Nitra” néven (826 „Nitrava”, 880 „Nitra”, 1111/1113 „Nitra”, „Nitria” stb.). A város a Nyitra folyóról kapta a nevét, amely mellett fekszik. A folyó neve a germán Nitrahwa víznévből ered, amely az indoeurópai nid = folyik és a gót ahwa = víz szavak összetétele.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Pozsonytól 92 km-re keletre, a Kisalföld északi peremvidékét érintő Nyitrai-dombvidéken, a Nyitra folyó völgyében emelkedő dombokon fekszik (a hagyomány szerint persze Rómához hasonlóan hét dombon),[4] ezek egyikén magaslik a terjedelmes vár. Az Északnyugati-Kárpátok belső vonulatához tartozó Tribecs-hegység és annak részeként a Zobor-hegy északkelet felől érinti területét.

Legrégibb településmagva a vár és a várnegyed, amelynek váza a Nyitra folyó egykori gázlója és a vár közötti útvonal. A várnegyed alatt elterülő Alsó városrész számos egyházi intézménynek ad helyet. A város jelenlegi arculatát az 1950-es években kezdődött és az 1980-as évek végéig tartó szocialista tervgazdálkodás alakította ki. Több szomszédos települést a városba olvasztottak és nagyrészt azok területén építették fel a panelházakból álló lakótelepeket. Közben lerombolták a várdombtól délnyugatra a párutcai zsidónegyedet, aminek helyén ugyancsak lakótelepet húztak fel.

Története

[szerkesztés]
Bővebben: Nyitra története
Nyitra 1690 körül
Nyitra látképe, előtérben a Várdomb

830-ban állítólag Adalram salzburgi érsek templomot szentelt fel a településen,[5] mely 880-ban már püspöki székhelyként szerepel (Wiching felszentelésekor).[6] Később megépült a zoborhegyi bencés apátság és a remeteségek is. A Nyitra folyó félkörívben öleli körül a 60 m magas Várhegyet, amelyen a kis alapterületű, de fontos vár áll.

Itt őrizték és vakították meg Vazult. A nyitrai hercegi udvar mellett építtetett kápolnát Gizella királyné, és a regensburgi főegyház patrónusáról, Szent Emmerámról nevezte el. 1074-ben Henrik császár és Salamon sikertelenül ostromolta. 1111-ben Könyves Kálmán megerősítette a Zoborhegyi apátság oklevelét.[7] 1113 körül Könyves Kálmán király alapította a nyitrai püspökséget. Azóta püspöki székhely és birtok.

1241-ben kiállta a tatár ostromot.[8] 1248-ban állítólag szabad királyi város lett,[9] majd 1288-tól püspöki város.[10] 1271-ben II. Ottokár cseh királyé,[11] majd 1317-ben a kiközösített Mihály fia Simon de genere Kachu elfoglalta és Csák Máténak a kezére adta.[12]

1440-ben a husziták szállták meg, tőlük Hunyadi Mátyás foglalta vissza. 1471-ben a Vitéz János vezette összeesküvés hívására IV. Kázmér lengyel király fia Kázmér herceg foglalta el, de 1472-ben a kiéheztető ostromot követően szabadon elvonult és Mátyás a várat visszavette.[13] 1494-ben Sánkfalvai Antal lett a nyitrai püspök és zsinatot hívott össze,[14] melynek határozatait később 1558-ban Bornemisza Pál püspök is megerősítette és kibővítette.

Mohács után a Nyitra völgyében a források szerint az első támadás 1530 szeptemberében következett be,[15] de a törökök nem ostromolták meg.

1605-ben Bocskai vezére, Rhédey török segítséggel ostromolta. Forgách Ferenc nyitrai püspök csekély erőkkel védte, s szabad elvonulás feltételével június 11-én feladta a várat.[16] 1620-ban Bethlen Gábor csapatainak egy napi ostrom után átadták.[17] 1632-ben II. Ferdinánd megerősítette II. Mátyás a városnak adományozott privilégiumait.[18] 1663-ban rövid időre, ellenállás nélkül török kézre került.[19] Nyitra ostroma 1664. április 17-től május 3-ig tartott. A várat a törökök védték a Jean-Louis Raduit de Souches és Koháry István vezette osztrák csapatokkal szemben. A törökök két hét múlva kapituláltak.[20] 1666-1670 között Kollonich Lipót volt a nyitrai püspök, aki megerősítette a várat.[21] 1683-ban a kurucok elvonulása után a nyitrai és lévai vár őrsége Rabatta tábornok és a nádor előtt hajtottak fejet.[22]

1630-ban a Marianus ferences rendiek telepedtek le itt és kolostort építettek. 1691-es alapítványuk után 1695-ben épült fel a kamalduliak kolostora a Zobor-hegyen. 1782-es eltörlésükig működtek Nyitrán.[23] 1701-ben alapították a piarista szerzetesrend nyitrai házát.[24]

A Rákóczi-szabadságharc idején 1704-től 1708-ig volt a város kuruc kézen.[25]

A Habsburgok várromboló rendeletét Mattyasovszky László nyitrai püspöknek köszönhetően kerülte el.[3]

A város önkéntes tűzoltóságát Ronchetti Józsefnek köszönhetően alapították 1869-ben.[26] 1896. május 18-án Thuróczy Vilmos főispán elnöklete alatt a vármegye díszközgyűlést tartott.[27] 1896. augusztus 30-án a Zobor hegyen nagy tömeg részvételével avatták fel a millenniumi gránitoszlop emlékművet.[28] A Huba vezér emlékére állított emlékművet 1921. február 9-én cseh légionáriusok robbantották le, ma már csak talapzata látható.[29]

Nyitrát 1918. december 12-én a csehek 1 zászlóaljjal és 1 üteggel szállták meg.[30] 1921. február 9-én csehszlovák legionáriusok zúzták szét a Zobor-hegyen álló, 18 méter magas ezredéves emlékművet, amely Kallós Ede alkotása volt és 1896. augusztus 30-án leplezték le.[31]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

1938 őszén mozgósítást rendeltek el Csehszlovákiában, illetve csapatokat vontak össze Nyitrán a szlovák–magyar viszony éleződése miatt. 1938 végén gyakorlatilag megszűnt a gazdag egyesületi élet, mely a sokszínű egyházi vagy politikai alapon szervezte a lakosság kulturális életét. 15 zsidó egyesületet megszüntettek, majd a hatalom 1941 elején a vagyonukat elkobozta.[32]

Népessége

[szerkesztés]

Az ismert források fényében a szlovák történészek szerint a középkor végén a városban a szlovák és a magyar népelem kiegyenlített volt, enyhe magyar fölénnyel.[33]

1764-ben Ábel Ferenc jezsuita hitszónokot missziós munkája során meglepte, hogy a város mennyire magyar.[34]

1880-ban Nyitra 8660 lakosából 3403 szlovák, 2990 magyar, 1969 német, 3 szerbhorvát, 58 egyéb anyanyelvű, továbbá 20 idegen és 217 csecsemő. Alsóköröskény 710 lakosából 614 szlovák, 54 magyar, 28 német, 1 egyéb anyanyelvű és 13 csecsemő. Nyitradarázsi 891 lakosából 803 szlovák, 24 magyar, 13 német, 12 egyéb anyanyelvű és 39 csecsemő. Felsőköröskény 427 lakosából 336 szlovák, 53 magyar, 19 német, 2 egyéb anyanyelvű és 17 csecsemő. Tormos 648 lakosából 579 szlovák, 32 magyar, 12 német anyanyelvű és 25 csecsemő. Nagyemőke 905 lakosából 517 szlovák, 288 magyar, 63 német anyanyelvű és 37 csecsemő. Könyök 226 lakosából 203 szlovák, 7 német, 4 magyar anyanyelvű és 12 csecsemő. Molnos 386 lakosából 362 szlovák, 5 magyar, 3 német, 1 egyéb anyanyelvű és 15 csecsemő. Párutca 3373 lakosából 1677 német, 1253 szlovák, 324 magyar, 18 egyéb anyanyelvű, 5 idegen és 96 csecsemő.

1890-ben 13 538 lakosából 5205 (38,4%) szlovák és 5002 (36,9%) magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 15 169 lakosából 7219 magyar és 5538 szlovák anyanyelvű.

1910-ben 16 419 lakosából 9754 (59,4%) magyar, 4929 (30%) szlovák és 1636 (9,9%) német. A zsidó vallású lakosság a városban, a számadatok tükrében enyhén csökkent, illetve stagnált az előző évtizedekben.[35]

1919-ben 16 642 lakosából 13 248 csehszlovák, 2899 magyar, 402 német, 84 ruszin és 59 egyéb nemzetiségű. Ebből 12 525 katolikus, 3747 zsidó, 230 evangélikus, 89 református, 23 görögkatolikus és 28 egyéb vallású volt.[36]

1921-ben 19 118 lakosából 14 946 csehszlovák, 2044 magyar, 1042 zsidó, 723 német és 336 „külföldi” volt.

1930-ban 21 283 lakosából 18 462 csehszlovák, 961 magyar, 921 zsidó, 558 német és 338 állampolgárság nélküli volt.

1991-ben 89 969 lakosából 86 257 szlovák és 1777 magyar volt.

2001-ben a városnak 87 285 lakosából 83 285 szlovák (95,4%), 1489 magyar (1,7%), 807 cseh (0,9%), 323 cigány (0,4%), 55 ukrán, 47 német és 18 ruszin volt.

2011-ben 78 916 lakosából 70 447 szlovák, 1443 magyar, 521 cigány, 520 cseh, 72-72 lengyel és morva, 51 ukrán, 50 orosz, 46 bolgár, 42 német, 32 ruszin, 15 zsidó, 14 horvát, 13 szerb, 248 más és 5330 ismeretlen nemzetiségű volt.[37]

2021-ben 78489 lakosából 71162 szlovák, 793 (+272) magyar, 74 cigány, 36 ruszin, 1309 egyéb és 5115 ismeretlen nemzetiségű volt.[38]

Vallás: római katolikus 74,2%, ateista 17,2%, evangélikus 2,8%, ismeretlen 4,2%.

Városrészei

[szerkesztés]
Nyitra éjszaka

A város akasztófahegye 1848-ig a temetőnél volt. Ezt a forradalom idején megszüntették, de Csermánhegyen új akasztófát voltak kénytelenek üzembe helyezni.[39]

A 19. század második felétől kezdődően a folyamatosan terjeszkedő város közigazgatásilag magába olvasztotta a környező falukat. Elsőként a várdomb délnyugati szomszédságában elterülő, a várossal már régóta szerves egységet alkotó, az Árpád-korban alapított Párutca lett 1886-ban hivatalosan is Nyitra része.

Kerületei

[szerkesztés]

A város 14 kerülete: (Zárójelben a szlovák névvel.)

Gazdasági élete

[szerkesztés]

A város körül, szigetszerűen helyezkednek el a nyitrai borvidék falvai, illetve szőlőhegyei. A borvidék központja Kistapolcsányban van.[3]

Oktatás

[szerkesztés]

Látnivalói

[szerkesztés]
Bővebben: Nyitra látnivalóinak listája
Nyitra vára
Várnegyed
A Nagyszeminárium épülete a Várnegyedben

A várnegyedben

[szerkesztés]
  • A vár Szent Emmerám-temploma 1158-ban épült, benne a névadó szobrával, amely Szlovákia legrégibb szobra. A szobrot 1933-ban találták meg. A régészeti ásatások eredményei alapján valószínűsítik, hogy a templomnak már a 11. század közepe előtt állhatott előzménye, korábbi építésekre azonban egyelőre nem sikerült bizonyítékokat találni.[41]
  • A várfalakon belüli püspöki székesegyház alsó és felső templomból áll. A felső templom a 13–14. században épült, melyhez 1640-ben Telegdi püspök nagyméretű barokk dómot építtetett, ezt 1732-ben átalakították. Főoltárát Szent István és Szent László szobrai díszítik. A főoltárral szemben, a püspöki kápolna feletti reliefen szintén Szent László ábrázolás található.
  • Várhídját 1750 és 1780 között építették téglából. A 19. század végén újabb pillérekkel megerősítették és a híd alatti fülkéket befalazták. A hidat 2011-ben újjáépítették, ekkor kerültek elő 14. századi gótikus és 16. századi reneszánsz elődjének maradványai.
  • A várkapuhoz vezető lépcsősor mentén áll Vogerl Márton 1750-ben készült alkotása, a Nagyboldogasszony-szoborcsoport. Az előző évben dúló pestisjárvány elmúltával hálaadásként Esterházy Imre hercegprímás emeltette, ezért az alkotást Fogadalmi pestisoszlop néven is említik. A 11 méter magas szoborcsoport oszlopfőjét Nagyboldogasszony alakja, talapzatának négy sarkát Szent István, Szent László, Szent Imre és IV. Béla alakjai díszítik. Restaurálása 2010-ben fejeződött be.
  • A püspöki palota gótikus eredetű épület, melyet 1732-ben Erdődy püspök barokkosított. Szép mennyezetfreskói vannak.
  • A Zöld-hegyen már 1446-ban állt a Nagyboldogasszony-templom, mely a 17. században sokszor károsodott, 1663-ban a török pusztította el, majd 1685-ben és 1705-ben újra károkat szenvedett. 1723 és 1738 között teljesen újjáépítették. A Fájdalmas Szűzanya kegyszobra 1784-ben már a főoltáron állt, a templom búcsújáróhely.
  • Az egykori vármegyeháza 1784-ben épült, 1905-ben szecessziós stílusban átépítették.
  • Ferences temploma és kolostora 1630-ban épült.
  • Piarista gimnáziuma a magyar és szlovák művelődés egyik központja volt.
  • Nagyszeminárium, Kisszeminárium, püspöki könyvtár. A Nagyszeminárium épülete a 18. századból származik és jelenleg papneveldeként működik. A Kisszemináriumban lakószobák találhatók. A könyvtárban mintegy 80 darab 15. századi és kb. 1500 darab 16. századi könyv található. Szlovákiában – a könyvek számát tekintve – ez a harmadik legnagyobb könyvtár. A vendégkönyv első aláírója Ferenc József volt. A püspöki papnevelde könyvtárát 1771-ben alapították.

Az alsó városrészben

[szerkesztés]
  • Szent Mihály-templom
  • Szent Vince-templom
  • A zsinagógát 1911-ben építették Baumhorn Lipót tervei alapján. A város önkormányzata az épületet 1982-ben vásárolta meg a helyi zsidó közösségtől. Az 1980-as években felújították tetőszerkezetét és homlokzatát. Az 1996-ban elkezdett újabb felújítást 2003. július 3-án ünnepélyes megnyitóval fejezték be. Az épület jelenleg kulturális rendezvények színhelye. ezen kívül helyet biztosít a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeum Holokauszt kiállításának és a város szülöttének, a jelenleg Izraelben élő festőművész Shrag Weil grafikáinak. A holokauszt nyitrai áldozatainak emlékét 1992 novembere óta emléktábla őrzi.[42]
  • Szent László piarista templom és kolostor, amely 1702 és 1741 között épült.
  • A város legrégibb temploma a 11–12. századi Szent István-templom, amely valószínűleg 9. századi alapokon áll. Értékes középkori freskói vannak.
  • Nyitra menti Múzeum. A múzeumban régészeti kiállítás tekinthető meg.

Külvárosaiban

[szerkesztés]
  • Isten Igéjének Missziós Rendje a Kálvárián. A szerzetesrend jelenleg is foglalkozik misszionáriusok képzésével. A rendházban élő szerzetesek száma 2008-ban 80 volt, további 16 szerzetestársuk misszionárius tevékenységet folytat világszerte. Nyitrai gimnáziumukat a második világháború után megszüntették.
  • Misszionárius Múzeum, a szlovák misszionáriusok által az Európán kívüli országokban összegyűjtött egzotikus tárgyak tárlata
  • Közlekedési Múzeum – régi motorkerékpárokból álló kiállítás működik itt.
  • Szabadtéri Mezőgazdasági Múzeum
  • A Zobordarázs (Dražovce) feletti dombról egész Nyitrára gyönyörű kilátás nyílik.[4]

Zobor-hegy

[szerkesztés]
A város jelképévé vált Zobor-hegy
Nyitra látképe a Zobor-hegyről
Bővebben: Zobor (hegy)

Az Északnyugati-Kárpátok belső vonulatához tartozó Tribecs-hegység északkelet felől Nyitránál éri el a Kisalföldet. A Tribecs-hegység déli része az 587 m magasra nyúlóZobor-hegy, amelyen a mészkő gránitra települ. Főként tölgyerdő borítja. Déli hegyoldalán fekszik Zobor városrész.

Neves nyitraiak

[szerkesztés]
Bővebben: Híres nyitraiak listája

Képgaléria

[szerkesztés]
  • A vár légi fotón
    A vár légi fotón

Jegyzetek

[szerkesztés]
Nyitramenti Múzeum a belvárosban
Štefánik út
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Population of Cities in Slovakia (2022). worldpopulationreview.com. (Hozzáférés: 2022. február 8.)
  3. ↑ a b c Ercsey
  4. ↑ a b NLC
  5. ↑ Peter Ivanič 2008: Pribinov kostol v Nitre v zrkadle historiografie. Konštantínove listy 1/1, 60-69. Vö. Matej Harvát 2019: Úteky, vyhnanci a renegáti na moravsko-bavorskom pohraničí v 9. storočí. Forum Historiae 13/2, 45-46.
  6. ↑ Industriae tuae; Epistolae 90. In: MMFH III, 169-170, 205. Vö. Dušan Třeštík 2001: Vznik Velké Moravy. Praha, 116.
  7. ↑ Szentpétery Imre 1923: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke - Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica I/1. Budapest, 16-17 No. 43.
  8. ↑ Makkai László - Mezey László 1960: Árpád-kori és Anjou-kori levelek XI-XIV. század. 154.
  9. ↑ Dualszky 1875, 9-11.
  10. ↑ Nagy József 1864: Nyitra megye helyirása I/3. Komárom, 104-108; Czeizel 1900, 107-111.
  11. ↑ Pauer János 1847: Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében. Árpádok időszakától korunkig. Székesfehérvár, 97.
  12. ↑ Budai 1805, 205; Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye, p. 504.
  13. ↑ Budai Ézsaiás 1805: Magyar ország históriája a' mohátsi veszedelemig. Debrecen, 290-291.
  14. ↑ Cherrier Miklós 1856: A magyar egyház története. Pest, 322-325.; [1]; MKL; Karácsonyi János 1929: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Veszprém, 87.
  15. ↑ Dedek, C. L. 1899: IV. Nyitravármegye az ország három részre oszlásának idejében - Török betörések, in: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye, 613.
  16. ↑ Dominkovits Péter 2006: Egy nemzetek lévén... A Nyugat-Dunántúl Bocskai István 1605. évi hadjárata idején. Budapest, 57.
  17. ↑ Botka Tivadar 1867: Kisfaludy Lipthay Imre Bars és Hont megyék alispánjának és országos törökügyi követnek emlékezete. Pest, 47.
  18. ↑ ujszo.com
  19. ↑ Matunák, M. 1901: Érsekújvár a török uralom alatt (1663-1685). Nyitra, 51-52.
  20. ↑ Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története
  21. ↑ Pauer 1847, 408.
  22. ↑ BHStA München, AStA. Ksch. 250, fol. 213; Lipthay András 1988: Életemnek kezdete. Budapest, 32-33; Czigány István 1989: A magyarországi csapatok szerepe a török alóli felszabadító háborúban. Hadtörténelmi Közlemények 1989/2, 163; Varga J. János 2007: Válaszúton - Thököly Imre és Magyarország 1682-1684-ben. Budapest, 214.
  23. ↑ Pauer 1847, 374.
  24. ↑ Karácsonyi János 1929: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Veszprém, I, 178, 180.
  25. ↑ Pálffy János állítólag augusztus 24-én foglalta el. Barkóczy Krisztina már augusztus 2-án említi Nyitrát férjének, Károlyi Sándornak (2011 Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz I. 1698-1711. 200); Valószínűleg augusztus 25. után adták át a várat (Borovszky: Nyitra vármegye. Nyitra ostroma).
  26. ↑ dhznitra.6f.sk
  27. ↑ zoboralja.eu. [2019. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 28.)
  28. ↑ Thaly Kálmán 1898: Az ezredévi országos hét emlékoszlop története. Pozsony, 36-37.
  29. ↑ Olay Ferenc 1930: A magyar emlékművek és a magyar művészet sorsa az elszakított területeken. Budapesti Szemle 58/628, 355; Varga 2017, 203; ZOBORALJA Archiválva 2008. február 29-i dátummal a Wayback Machine-ben; felvidek.ma
  30. ↑ A Felvidék és Kárpátalja hadtörténete. 277.
  31. ↑ Magyar katolikus lexikon szoborrombolás; A szobor Finta Sándor alkotása - 1931 Nyitravármegye, 37. Archiválva 2013. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  32. ↑ Palárik – Hasarová 2020, 479-480.
  33. ↑ Martin Štefánik - Ján Lukačka a kol. 2010: Lexikon stredovekých miest na Slovensku. Bratislava, 287.
  34. ↑ Tarján Bence 2003: Ábel Ferenc, egy szlovák jezsuita misszionárius a XVIII. században. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 2003/1-2, 149.
  35. ↑ Guttmann Henrik 1916: A haldokló falu. Budapest, 48, 54-55.
  36. ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 66.
  37. ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 16.)
  38. ↑ ma7.sk
  39. ↑ 1998 Dejiny Nitry - Od najstarších čias po súčasnosť. Nitra, 243-244.
  40. ↑ Ide tartozik: Párutca (Párovce)
  41. ↑ Az elmúlt évek ásatásainak végeredményei még kiadatlanok, az alaprajzát lásd Gerecze Péter 1905: Magyarország műemlékei 1., A Műemlékek Országos Bizottsága Rajztárának jegyzéke. Budapest, 308 szerint.
  42. ↑ Motesíky Árpád 1992: A jó pásztor életét adja… A Hét 37/49. 1992. december 4.
  43. ↑ Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók. Budapest: Interpress. 1988. = IPM Könyvtár, ISBN 963-7222-39-1   (122. o.), (Képes krónika)

Források

[szerkesztés]
  • Michaela Farkašová: Pamiatky nášho regiónu: Nitriansky hrad
  • ↑ NLC: NLC: https://nlc.hu/utazas/20231023/pillantson-be-az-arisztokratak-vilagaba/#1#8603
  • Natália Gerthoferová 2024: ‘Nitra-type’ cast earrings in the Middle and Lower Danube region. Communicationes Archæologicæ Hungariæ 2024, 193–205
  • Jozef Bátora – Zuzana Felcanová – Jozef Vladár 2022: Osídlenie Nitry v staršej dobe bronzovej.
  • Gertrúda Březinová 2022: Stredoveký pyrotechnický objekt z Mostnej ulice v Nitre. Zborník SNM – Archeológia 32.
  • Robak, Z. – Bednár, P. 2021: Grave 1/94 and New Data Refining the Chronology of Early Medieval Castle Hill in Nitra. Slovenská archeológia – Supplementum 2.
  • Hanuliak, M. – Poláková, Z. 2021: Two Early Medieval Knives with Bone Handles from Nitra. Slovenská archeológia – Supplementum 2, 441-448.
  • Oros László 2020: Felvidéki portrék és történetek. Diószeg, 112-116.
  • Tomáš König 2020: The topography of high medieval Nitra – New data concerning the topography of medieval towns in Slovakia. Communicationes Archaeologicae Hungariae 2018.
  • Pavol Bobek – Miroslava Kissová – Katarína Šimunková 2020: Sídliskové nálezy zo staršej doby bronzovej na ulici Za Ferenitkou v Nitre. In: Slovenská archeológia – Supplementum 1.
  • Katarína Rácová 2020: Hrad a mesto Nitra v Belových Vedomostiach. Studia Historica Nitriensia 24/2, 446-455.
  • Miroslav Palárik – Zuzana Hasarová 2020: Hospodárska a socioekonomická situácia v Nitre a v Nitrianskom okres v období autonómie Slovenska. Studia Historica Nitriensia 24/2.
  • Milan Hanuliak – Bohuslav Chropovský 2019: Pohrebisko z 10.–11. storočia v Nitre-Horných Krškanoch. Slovenská archeológia LXVII/1.
  • Stoklas, Boris – Hrabkovský, Milan 2019: Staré rímske razby mincí z oblasti stredodunajského barbarika v neskoroantickom období. Numismatický sborník 33/2.
  • Mária Krošláková – Mária Vondráková – Branislav Kolena – Peter Bednár 2019: Ľudské kostrové pozostatky z Nitrianskeho hradu
  • Ilkó Krisztina 2019: Nyitra-vidéki falképfestészet a középkorban.
  • Nevizánszky Gábor – Prohászka Péter 2019: Adalékok Gond Ignác régészeti működéséhez. Honismeret 2019/1, 60-66.
  • Bednár, P. – Daňová, K. – Poláková, Z. – Ruttkay, M. – Smetanová, P. – Žaár, O. 2019: Pokračovanie výskumu Nitrianskeho hradu. In: AVANS 2014, 19-22.
  • Košovan Štefan 2018: Nitra – Moje rodné mesto alebo osemdesiat rokov pod Zoborom. Nitra.
  • 2018 The City and Region Against the Backdrop of Totalitarianism
  • Karczag Ákos – Szabó Tibor 2018: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei II.
  • Peter Keresteš 2017: Oblastná pobočka Pôdohospodárskeho archívu v Nitre (1949 – 1954) a jej osudy. Archívny almanach I.
  • Fottová, E. 2017: Výskum na Samovej ulici v Nitre. AVANS 2012
  • Eva Fottová – Mário Bielich 2017: Nitra hrad – južná pivnica západného krídla biskupského paláca. AVANS 2012
  • Palárik, M. 2017: Divadelníctvo v Nitre v rokoch 1939 – 1945. Studia Historica Nitriensia, 2017/2.
  • Varga Bálint 2017: Árpád a város fölött – Nemzeti integráció és szimbolikus politika a 19. század végének Magyarországán. Budapest
  • Pomfyová, B. 2017: Stredoveký kostol – Historické a funkčné premeny architektúry
  • Varga Bálint 2016: The Monumental Nation – Magyar Nationalism and Symbolic Politics in Fin-de-siècle Hungary.
  • Bagi Zoltán Péter 2016: Nyitra és Léva visszafoglalása 1664-ben. In: Várak, kastélyok, templomok Évkönyv, 2016
  • 2016 Architektúra 20. storočia v Nitre
  • Bednár, P. – Chebenová, P. – Poláková, Z. – Šimkovic, M. 2016: Záchranné archeologické výskumy na Nitrianskom hrade. In: AVANS 2011, 34-37.
  • Bednár, P. – Poláková, Z. 2015: Dokumentácia v krypte kostola sv. Ladislava v Nitre a kratší záchranný výskum v jeho exteriéri. AVANS 2010, 42-45.
  • Bibiana Pomfyová (ed.) 2015: Stredoveký kostol. Historické a funkčné premeny architektúry I. Pozsony
  • Ferdinand Uličný 2015: Zemepisná identifikácia riek na Slovensku v stredoveku a odvodený názov sídel. Mesto a dejiny 4/2, 6-23.
  • Monika Gabulová–Ivan Kuzma 2015: Pochovávanie na sídlisku ludanickej skupiny v Nitre-Mlynárciach. Slov. arch. LXIII/2, 179-208.
  • Katona Csaba 2015: Egy kosztos diák mindennapjai Nyitrán az 1860-as években. In: Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére. Budapest, 171–176.
  • Alena Mikulášová – Miroslav Palárik 2015: Nitrianske kiná v období druhej svetovej vojny. Historický časopis 63/2, 291–312.
  • Ruttkay, M. – Bielich, M. – Daňová, K. 2015: Záchranné archeologické výskumy na trase výstavby rýchlostnej cesty R1 v úseku Nitra-západ – Selenec. AVANS, 2010, 208–210.
  • Michal Felcan – Susanne Stegmann-Rajtár 2015: Die spätbronze- und hallstattzeitliche befestigte Höhensiedlung Štitáre Žibrica – neue Forschungsergebnisse und Perspektiven. In: The Early Iron Age in Central Europe
  • Mikulášová, A. – Palárik, M. 2014: Zásahy politiky do verejného priestoru na príklade premenovania nitrianskych ulíc v rokoch 1938-1945. In: Tokárová, Zuzana – Pekár, Martin (eds.): Človek – spoločnosť – doba. Stretnutie mladých historikov III. Studia historica.
  • Lénárt Orsolya 2013: Thesaurus Exoticorum des Berufsschriftstellers E. W. Happel. In: Ungarnbilder im 17. Jahrhundert.
  • Milan Thurzo – Alena Šefčáková – Terézia Šimková – Gabriel Fusek 2013: Nitra-Šindolka – pohrebisko belobrdskej kultúry (10. – 11. stor. n. l.): Základná antropologicko-demografická charakteristika. Acta Rer. Natur. Mus. Nat. Slov. LIX.
  • Gabulová, M. – Bistáková, A. – Jakab, J. 2013: Ľudské skelety na sídlisku ludanickej skupiny v Nitre-Selenci. In: Otázky neolitu a eneolitu našich krajín – 2010. Nyitra, 57-73.
  • Ruttkay, M. – Bielich, M. – Malček, R. – Nemergut, A. – Ruttkayová, J. – Zajacová, B. 2013: Záchranný archeologický výskum na trase výstavby rýchlostnej cesty R1 v úseku Nitra-Západ-Selenec. AVANS, 2009, 208-218.
  • Bednár, P. – Poláková, Z. 2013: Pokračovanie archeologického výskumu v katedrále sv. Emeráma. AVANS, 2009, 34-38.
  • Ezt nézd meg a Kárpát-medencében – Nyitra. Cserkész 2013. október, 2.
  • Buday Péter 2013: Obnova "Pribinovho kostola" na Nitrianskom hrade v rokoch 1931 až 1933. Monument revue 2/ 1, 2-7.
  • Vajda Tamás 2012: 1326 és 1344 közötti okleveles adatok a hazai vízimalmokról. In: Középkortörténeti tanulmányok 7.
  • Revue Pamiatky a múzeá 2/2012
  • Štefan Košovan 2012: Nitra druhé Coventry? Nitra.
  • Imrich Točka 2012: Nitrianske zvony. Nitra.
  • Fusek, G. 2012: Chronologische Fragen der Nitraer Gräberfelder des 10.-11. Jahrhunderts: das Fallbeispiel Nitra-Šindolka. In: B. Tobias (ed.): Die Archäologie der frühen Ungarn – Chronologie, Technologie und Methodik. RGZM – Tagungen 17, 89–112.
  • Almanach Nitra 2012. Nyitra
  • Martin Hetényi – Peter Ivanič 2012: Cyrilo-metodské dedičstvo a Nitra. Nyitra
  • Fehér Sándor – Fehér Pindes Ivett (szerk.) 2012: Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban. Nyitra
  • 2012 Mesto pod mestom. Nyitra
  • 2012 Nitriansky hrad a katedrálny chrám – Bazilika sv. Emeráma
  • Ruttkay, M. – Bednár, P. – Bielich, M. – Cheben, M. 2011: Archeologický prieskum v rámci prípravy stavby R1 v úseku Nitra-západ – Selenec. AVANS, 2008, 220–221.
  • Bednár, P. – Poláková, Z. 2011: Katedrála sv. Emeráma. In: Kolíska kresťanstva na Slovensku – Nitriansky hrad a Katedrála sv. Emeráma v premenách času. Nyitra – Pozsony, 184-207.
  • Bednár, P. – Poláková, Z. – Šimkovic, M. 2011: Kostol sv. Emeráma na Nitrianskom hrade v 9.-13. storočí. In: Ranostredoveká sakrálna architektúra Nitrianskeho kraja – zborník zo seminára a katalóg ku výstave. Nyitra, 69-88.
  • Keresteš, P. 2011: Neznáma sakrálna stavba stredovekej Nitry. In: Pamiatky a múzeá 60/4.
  • Buday Péter 2011: A nyitrai ferences (Szt. Péter és Pál) templom Liber mortuoruma. Családban marad, 2011/1.
  • Bednár, P. – Poláková, Z. – Šimkovic, M. 2010: Archeologický a stavebno-historický výskum Katedrály sv. Emeráma na Nitrianskom hrade. Monumentorum tutela – Ochrana pamiatok 22, 9-28.
  • Vladimír Černák 2010: Dobré meno Huszárovej tlačiarne. Nitra – kultúrno-spoločenský mesačník XXXV/2 (február), 26-27.
  • Martin Štefánik – Ján Lukačka a kol. 2010: Lexikon stredovekých miest na Slovensku.
  • Fehér Sándor – Pindes Ivett 2009: Nyitrai sírkövek – Séta a nyitrai városi temetőben. Nyitra
  • Mária Löfflerová 2009: Priemyselné centrum Nitra. Pozsony
  • Peter Kresánek 2009: Slovensko – Ilustrovaná encyklopédia pamiatok. Pozsony
  • Thoroczkay Gábor 2008: Megjegyzések a nyitrai és pozsonyi egyház korai történetéhez. Századok, 2005/II, 359-373.
  • Kiss Balázs 2008: Államfordulat Nyitrán (1918-1923). Kisebbségkutatás 2008/2.
  • Fusek, G. 2008: Vrcholnostredoveké sídlisko v Nitre-Šindolke. AH 33, 27–40.
  • Emil Vontorčík (zost.) 2007: Nitra v najstarších dokumentoch a písomnostiach (do konca 13. storočia). Pozsony
  • Vontorčík, E. 2007: Mestské výsady pre Nitru z roku 1248.
  • Zombori Lajos – Tóth József 2007: Magyar közlekedési bárcák. Budapest, 129-130.
  • Filip Jaššo 2007: Stredoveké hrádky na západnom Slovensku. Musaica XXV, 123-140.
  • Gertrúda Březinová – Marián Samuel a kol. (ed.) 2007: "Tak čo, našli ste niečo?" – svedectvo archeológie o minulosti Mostnej ulice v Nitre. Nyitra
  • Gabriel Fusek 2007: Odtlačky na dnách nádob v Nitre-Šindolke. In: Petr Dresler – Zdeněk Měřínský: Archeologie doby hradištní v České a Slovenské republice. Brno, 99-108.
  • Fusek, G. 2007: Buchdeckelbeschlag aus einem Grab in Nitra-Šindolka. Pril. Inst. Arheol. Zagrebu 24, 437-442.
  • Kopčeková, Monika – Bielich, Mário – Čurný, Marián 2007: Stredoveké nálezy z Nitry. AVANS 2005, 107-108, 241.
  • Čurný, Marián – Samuel, Marián 2007: Zisťovací výskum na Župnom námestí v Nitre. AVANS 2005, 64-66, 220-222.
  • Alojz Krčmár 2006: Nitra na starých pohľadniciach
  • Fehér Sándor 2006: Emlékező Nyitra. Nyitra
  • Fusek, G. 2006: Nitra-Šindolka – Stredoveké sídliská a pohrebiská. In: Wczesne średniowiecze w Karpatach polskich. red. J. Gancarski, Krosno, 135-150.
  • Březinová, G. 2006: Predstihový záchranný výskum na Mostnej ulici v Nitre. AVANS 2004, 53–56.
  • Hreško, J. – Mederly, P. 2006: Charakteristika prírodných pomerov mesta Nitra. In: Hreško, J. – Pucherová, Z. – Baláž, I. (eds.): Krajina Nitry a okolia. Úvodná etapa výskumu. Nitra, 13–25.
  • Bencze Cs. Attila 2005: Múltkeresőben Nyitrán és Vágsellyén – A juss közös: „A víz elfolyik, a kő marad”. In: Levéltár és helytörténet – A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai 1994–2004. Esztergom, 104-109.
  • Matej Ruttkay (ed.) 2005: Dávne dejiny Nitry a okolia vo svetle najnovších archeologických nálezov – zborník z konferencie konanej pri príležitosti Dňa Nitranov 2. júla 2005. Nitra
  • Fusek, G. – Spišiak, J. 2005: Vrcholnostredoveká grafitová keramika z Nitry-Šindolky. Archeológia a mineralógia. Slovenská archeológia LIII, 265–336.
  • M. Samuel 2004: Záchranný výskum na Mostnej ulici v Nitre. AVANS, 2003, 163-164.
  • Ruttkay, M. 2004: Záchranný výskum v Nitre-Dolných Krškanoch. AVANS, 2003, 153-155.
  • Ruttkayová, J. 2004: Nádoba kultúry so staršou lineárnou keramikou z Nitry-Dolných Krškán. AVANS, 2003, 161.
  • Ján Steinhübel 2004: Nitrianske kniežatstvo. Pozsony
  • Sós Judit – Farkas Zoltán 2003: Szlovákia útikönyv – Részletes útikalauz a Felvidék rejtett kincseiről ISBN 963-210-443-9
  • Ján Lacika 2003: Nitra a okolie. Pozsony
  • 2003 Nitra und Umgebung. Nyitra/Pozsony
  • 2003 Nitra and its environs. Nitra/Bratislava.
  • Katona Csaba 2003: „Én már itt tanítómtól eleget szenvedtem” – Egy diák hétköznapjai Nyitrán az 1860-as években. In: Két évszázad gyermekei. A tizenkilencedik–huszadik század gyermekkorának története. Szerk. Pukánszky Béla. Budapest, 147–160.
  • Martin Čičo – Michaela Kalinová – Silvia Paulusová a kol. 2002: Kalvárie a Krížové cesty na Slovensku
  • Richard Marsina 2002: Nitra v slovenských dejinách. Turócszentmárton
  • Vontorčík, E. 2002: Juraj Hodál a problematika Pribinovho kostola v Nitre
  • G. Březinová 2002: Nitra-Chrenová. Archeologické výskumy na staveniskách Shell a Baumax. Nyitra
  • G. Fusek 2002: Nádoba lengyelskej kultúry z Nitry. AVANS, 2001, 48.
  • Pavol Kollár (ed.) 2001: 300 rokov piaristov v Nitre (1701–2001) – Zborník prejavov z odborného historického sympózia k 300. výročiu založenia piaristického kolégia a gymnázia v Nitre. Nyitra
  • Staššíková-Štukovská, D. 2001: Záchranný výskum v Nitre na Kmeťkovej ulici. AVANS, 2000, 193.
  • G. Březinová 2000: Nitra-Šindolka – Siedlung aus der Latènezeit. Nyitra
  • G. Březinová 1999: Neolitické nálezy z Nitry-Mikovho dvora. In: Otázky neolitu a eneolitu našich krajín – 1998. Nyitra, 19-38.
  • Viliam Judák 1999: Nitrianske biskupstvo v dejinách. Pozsony
  • Drahošová, Š. 1999: Keď v Nitre vína bolo málo. Historická revue.
  • G. Fusek – M. R. Zemene (Zost.) 1998: Dejiny Nitry od najstarších čias po súčasnosť. Nyitra
  • 1998 Nitra, naša Nitra. Nyitra
  • G. Fusek 1998: Gräber mit Arpadenmünzen aus dem Gräberfeld von Šindolka in Nitra. Slov. arch. 46/1, 71-118.
  • Adrián Káčerik 1998: Codex Nitriensis Latinus: Edizione critica del codice. Róma
  • Zubácka, Ida 1998: Nitra za prvej Československej republiky. Nyitra
  • Martinus Zeiller 1997: A magyar királyság leírása (Neue Beschreibung des Königreichs Ungarn). Szekszárd, Babits Kiadó, 114. (ford. Glósz József, Élesztős László, utószó: G. Etényi Nóra, szaklektor Gecsényi Lajos.
  • Rudolf Kujovský 1997: Eneolitické nálezy z koryta rieky Nitry v meste Nitra. AVANS, 1995, 114.
  • Pieta, K. – Ruttkay, M. 1997: Germanische Siedlung aus der 4. und 5. Jh. in Nitra- Párovské Háje und Probleme der Siedlungskontinuität. In: Tejral, J. – Friesinger, H. – Kazanski, M. (eds.): Neue Beiträge zur Erforschung der Spätantike im mittleren Donauraum. Spisy AÚ AV ČR Brno 8. Brno, 145-163.
  • Vontorčík, Emil – Šafáriková, Judita 1997 (zost.): Vzdelávacia základňa slovenského poľnohospodárstva. Jubilejná publikácia k 30. výročiu založenia Agroinštitútu v Nitre.
  • Ruttkayová, J. – Ruttkay, M., 1997: Výsledky výskumu v Nitre-Starom meste v roku 1994. AH 22, 103–113.
  • Hetényi Varga Károly 1996: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában III. Abaliget
  • Ján Hunka 1996: Počítacie žetóny objavené počas archeologických výskumov na Slovensku. Študijné zvesti 32.
  • 1995 Nitra. Nyitra
  • Bednár, P. 1995: Zisťovací výskum na južnom nádvorí Nitrianskeho hradu. AVANS, 1993, 31-33.
  • Legeza László – Szacsvay Péter 1995: Felvidéki utakon II. Csorbától Nyitráig.
  • Marián Hronský 1993: Szlovákia elfoglalása a csehszlovák katonaság által 1918 novemberétől 1919 januárjáig. Budapest, 25-26.
  • Karol Pieta 1993: Nitra – príspevky k najstarším dejinám mesta. Nyitra.
  • Szénássy Árpád 1992: Ki építette a nyitrai öreg színházat. A Hét 37/37, 9 (1992. szeptember 11.)
  • Motesíky Árpád 1992: Nyitra új színháza. A Hét 37/32, 15 (1992. augusztus 7.)
  • Motesíky Árpád 1992: A nyitrai zsinagóga. Új Szó 1992. április 2., 5.
  • Fusek, G. 1991: Včasnoslovanské sídlisko v Nitre na Mikovom dvore. Slov. Arch. 39, 289-330.
  • Vontorčík, E. 1991: Nitra – matka slovenských miest.
  • Motesíky Árpád 1991: Egy református templomról. Új Szó 1991. július 16., 8.
  • Peter Gajdoš a kol. 1990: Človek a prostredie – Nitra. Nyitra
  • Gabriel Fusek 1990: Sídliskový objekt z Nitry-Zobora. AVANS, 1988, 57.
  • Bohuslav Chropovský – Gabriel Fusek 1990: Obnovený výskum Nitrianskeho hradu. AVANS, 1988, 66-67.
  • Ondrej Ožďáni 1990: Praveké a stredoveké osídlenie Pribinovho námestia v Nitre. AVANS, 1988, 131-132.
  • Štefko Vladimír 1989: Divadelná Nitra – 50 rokov slovenského profesionálneho divadla v meste. Pozsony
  • Bohuslav Chropovský – Gabriel Fusek 1988: Výsledky výskumov na stavenisku športového areálu v Nitre. Študijné zvesti 24, 143-172.
  • Bujna, J. – Kováčová, A. 1988: Laténsky hrob z Nitry. AVANS, 1987, 38-39.
  • 1988 Nitra starobylá a súčasná. Nyitra
  • Makkai László 1987: Jan Ackersdijck magyarországi útinaplója 1823-ból. 22-23.
  • 1987 Nitriansky kódex – Codex Nitriansis. Turócszentmárton
  • Karol Pieta – Ruttkay, M. 1987: Záchranný výskum v Nitre-Párovských Hájoch. AVANS, 1986, 87–88.
  • Makkai László 1987: Jan Ackersdijck magyarországi útinaplója 1823-ból
  • Bohuslav Chropovský – Gabriel Fusek 1985: Výskumy v Nitre. AVANS, 1984, 102-106.
  • Hamar Kálmán 1980: A kommunisták együttműködése Nyitra vidékén. Irodalmi Szemle, 1980/9, 824-826.
  • Marta Vozárová (zost.) 1979: Nitra a okolie : vlastivedno-turistický sprievodca. Pozsony
  • Juraj Fojtík 1978: Nitra. Pozsony
  • Peter Ratkoš 1978: Az ősi Nyitráról és környékéről szóló tanulmányhoz. Irodalmi Szemle, XXI/6, 559-568.
  • Jozef Császta 1977: Prieskum v Nitre "Na Klokočine". AVANS, 1976, 86.
  • Püspöki Nagy Péter 1976: Az ősi Nyitra. Irodalmi Szemle XIX/2, 119-139.
  • Hamar Kálmán 1976: A Nyitrai Nemzeti Tanács tevékenysége 1918-1919-ben. Irodalmi Szemle, XIX/4, 331-342.
  • Kissling Eleonóra 1976: Társadalmi mozgalmak a XX. század első felében Nyitrán. Irodalmi Szemle, XIX/3, 227-239.
  • Mártonvölgyi László 1976: Kultúrtörténeti jegyzetek. Irodalmi Szemle, XIX/2, 173-177.
  • Pavúk, J. 1976: Sídlisko ludanickej skupiny v Nitre. AVANS, 1975, 182-184.
  • Szőke József: Nyitra és környéke. Kis Építő, 1975-76/9, 2.
  • Mártonvölgyi László 1975: Egy 25 éves színház a szlovák–magyar kultúrközeledés útján. Irodalmi Szemle, XVIII/2, 182-183.
  • Török, Gy. 1974: Abschied Christi von seiner Mutter–ein Relief aus Neutra. In: Acta Historiae Artium, 24/1–4.
  • Vontorčík, E. 1974: Dvadsaťpäť rokov Vysokej školy poľnohospodárskej v Nitre.
  • J. Pavúk 1972: Neolithisches Gräberfeld in Nitra. Slovenská archeológia 20/1, 5-105.
  • Jan Lichardus – Jozef Vladár 1970: Neskorolengyelské sídliskové nálezy z Nitry. Slov. arch. 18, 373-419.
  • Juraj Pavúk 1966: Neolitisches Gräberfeld in Nitra. Nyitra
  • Jozef Lajoš 1965: Nitra – k 20. výročiu oslobodenia. Nyitra
  • Ottmar Gergelyi 1965: Ako sa hospodárilo na nitrianskom biskupskom panstve v roku 1800? Agrikultúra 4, 79-93.
  • Bohuslav Novotný 1965: Nález železných predmetov v Nitre. Sb FFUK-Musaica V, 69-78.
  • 1964 Nitra slovom i obrazom. Nyitra
  • Kliský, M. 1964: Územné rozšírenie a chronológia karolínskych mečov. ŠZ 14, 114.
  • Anton Točík 1963: Die Nitra Gruppe. Arch. roz. 15, 716-774.
  • Imrich Kotvan 1963: Inkunábuly v Nitre. Nyitra
  • Bohuslav Chropovský 1962: Slovanské pohrebisko v Nitre na Lupke. Slov. Arch. X, 175–240.
  • Ľ. Kraskovská 1961: Výskum na hradisku v Dražovciach. Štud. Zvesti 6, 161-184.
  • Chropovský B. – Polla B. 1960: Nitra. Nyitra
  • Jozef Paulík 1960: K problematike mladšej doby bronzovej na juhozápadnom Slovensku. Archeologické rozhledy XII.
  • Bohuslav Chropovský 1959: Slovanské hrnčiarske pece v Nitre. AR XI, 812–816, 818–828, 849–850.
  • Vikár László 1958: Népdalgyűjtés Nyitrában. Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi osztályának Közleményei, XII/1-4.
  • Ján Verešík – Alžbeta Cidlinská 1956: Nitra v pamiatkach. Turócszentmárton
  • Pavol Čaplovič 1954: Slovanské pohrebište v Nitre pod Zoborom. Slov. Arch. 2, 5-50.
  • Evžen Plesl 1952: Pohřebiště lidu s volutovou keramikou v Mlynárcích na Slovensku. Archeologické rozhledy IV, 9-13.
  • Ján Verešík 1949: Nitra vo vzťahu k svojmu zázemiu. Geographica Slovaca I.
  • Juraj Hodál 1944: O svätcoch starej Nitry. Kultúra XVI/6-7.
  • Gyürki Ákos 1941: Nyitra és a kurucvilág. A Toldy Kör Irodalmi Évkönyve, 1941, 105-113.
  • 1940 Nyitrai fejfák. Nyitra
  • 1940 Nitra Arany Könyve
  • 1940 Nitra lelke. Nyitra, kiadta: Faith Fülöp. Borító- és címlaprajz: Slamka Lajos és Massányi Ödön
  • Turcsek J. Ferenc 1939: Vörösfejü gébics fészkelése Nyitrán. Aquila 42-45.
  • Faith 1939: Híres nyitraiak. Nyitra
  • L. B. 1939: A nyitrai honvédek harcai Golaczowynál. Nyitravármegye, 1939. december 3., 2.
  • L. B. 1939: A nyitrai honvédek kéthetes harca Jangrótnál. Nyitravármegye, 1939. november 12., 2.
  • Nagyarányu erkölcsrendészeti razzia Nyitrán. Nyitravármegye 1939. november 12., 2.
  • Egy kis nyitrai nyelvészkedés. Nyitravármegye, 1939. november 12., 4.
  • Nemény Vilmos 1939: Nyitra, az ellentétekből összeszőtt város, a Zobor alján. Felvidéki Magyar Hírlap 2/21, 8 (1939. január 26.)
  • Jozef Karvaš – Matej Miškóci 1938: Nitra kolíska kresťanskej kultúry a dávnej slávy Slovenska. Pozsony
  • Václav Mencl 1938: Středověká města na Slovensku. Bratislava.
  • 1935 Nyitrai írók könyve. Nyitra
  • Dallos István 1934: A 700 éves nyitrai ferencrend. Nemzeti Kultura, II/6, 340-344.
  • A Felvidék városai (Nagyszombat, Nyitra, Selmecbánya és Trencsén városok nemzetiségi statisztikája). Statisztikai Tudósító 2. évfolyam 88/1-2. 1934. ápr. 21.
  • Juraj Hodál 1933: Kostol Privinov v Nitre v pravom svetle
  • Václav Mencl 1933: Postup chrámových stavieb na hrade v Nitre za stredoveku. In: Ján Stanislav (sost.): Ríša velkomoravská – sborník vedeckých prác
  • Jan Eisner et al. 1933 Nitra. Dejiny a umenie nitrianskeho zámku – Na pamiatku kniežaťa Pribinu. Nagyszombat
  • Ján Mrva 1933: Paberky k dejinám štátneho prevratu v Nitre. Matica Slovenska, 9-14.
  • Albert Stránsky 1933: Dejiny biskupstva nitrianskeho. Nagyszombat
  • D. I. 1931: Új épületet a nyitrai reálgimnáziumnak! Prágai Magyar Hírlap X/295, 2 (december 30.)
  • Jaroslav Böhm – Václav Mencl 1931: Výzkum na hradě Nitranském 1930-1931. Památky archeologické XXXVII.
  • Mrva János 1931: A fordulat. Nyitra
  • 1931 Nyitravármegye Archiválva 2013. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Juraj Hodál 1930: Kostol kniežaťa Privinu v Nitre – 830–1930. Nyitra
  • Nyitra népe ivott a szent Szórád szikla barlangja tövében csobogó hármas forrás gyógyító vizéből. PMH 1930. július 18.
  • Jozef Boháč 1928: Dejiny staroslávnej Nitry. Nyitra
  • Németh (Deisler) Károly 1928: A volt m. kir. nyitrai 14. honvéd gyalogezred története
  • Ľudovít Okánik 1921: Povesti hradu nitrianskeho II. Kresťanská Nitra. Uh. Skalica.
  • František Hourek: 1921 Nitra. Nyitra
  • Stanislav Klíma (usp.) 1921: Slovenská zem – Sborník vlastivedných prác slovenských spisovateľov II. Kassa
  • Kysucký, S. P. 1921: Pamätná kniha vysviacky slovenských biskupov. Nagyszombat
  • Császár Mihály 1918 Régi magyar molnár-kiváltságok. Molnárok Lapja, 1918. november 15.
  • Josef Zavadil 1912: Velehrady Děvín a Nitra – Příspěvek k určení polohy hlavního města velkomoravského. Kroměříž.
  • Czeizel Gábor 1911: A Szent-Ferenc-rendiek Nyitrán. Nyitra
  • Cserenyey István 1911: Palugyay Imre püspök és a nyitrai irgalmas nővérek emlékezete. Nyitra
  • Tóth János 1905: Adatok a nyitrai papnevelde történetéből. Nyitra
  • Vagner József 1902: Adatok a Nyitra-városi plebániák történetéhez. Nyitramegyei Szemle
  • Czeizel Gábor 1900: Nyitra múltja és a nyitravármegyei monográfia. Nyitra
  • Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye
  • Horvát Sándor 1896: Adatok Nyitravármegye és város monografiájához. Nyitra
  • Horvát Sándor 1896: Okmánytár a piaristák Sz. László királyról czimzett nyitrai kollegiumának történetéhez, 1698-1849.
  • Vagner József 1896: Adalékok a nyitrai székes-káptalan történetéhez
  • 1848-1849 Nyitramegyében. Nyitramegyei Szemle 1894/17, 1-2; 18, 1; 19, 2.
  • Komáromy András 1894: A Nyitrai árulás 1621-ben. Hadtörténelmi Közlemények 7, 599-612.
  • Szamota István 1891: Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. Budapest.
  • Dezső Adolf 1888: Egy igénytelen adat Nyitraváros történetéhez. Nyitramegyei Közlöny VIII/2-3.
  • Tagányi Károly 1887-1888: Nyitra helyneveinek megyarázata. Nyitramegyei Közlöny, 1887-1888
  • Vágner József 1886: A nyitrai Egyházmegyei könyvtár kéziratai és régi nyomtatványai. Nyitra.
  • Szinnyei József 1886: Nyitra negyvenhat év előtt és most. Nyitramegyei Közlöny 1886. augusztus 22.
  • Csősz Mihály Imre 1879: A kegyes-tanító-rendiek Nyitrán. Nyitra
  • Szmida Lajos 1877: A zobori zárda romok. Nyitramegyei Közlöny
  • Dualszky János 1875: Nyitra vár és város történelmi vázlata. Nyitra
  • Wenzel Gusztáv 1872: Nyitra vármegyének XV. századbeli vámhelyei. Pest
  • Schiller Zsigmond 1866: Nyitra város és környéke növényföldtani viszonyainak leírása. Magyar Orv. és Term. vizsgálók munkálatai
  • Kelecsényi József 1865: Nyitra és környéke képes albuma. Nyitra
  • Schiller 1865: Pflanzengeografische Verhältnisse der Stadt Neutra und ihrer Umgebungen. Arbeiten der 1865 zu Presburg versammelten Naturforscher, 296-308.
  • Nagy József 1864: Nyitra megye helyírása. Komárom
  • 1852 Das Sanitätsjahr 1850—51 in Unter Neutra. Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn I/ 35—37, 41.
  • Domová pokladňica II. 1848
  • Rudolf von Jenny – Adolph Schmidl 1835: Handbuch für Reisende in dem österreichischen Kaiserstaate. 112.
  • François Sulpice Beudant 1823: Travels in Hungary, in 1818. London, 50-51.
  • Robert Townson 1797: Travels in Hungary, with a short account of Vienna in the year 1793. London, 437-438.
  • Horvát Sándor: A nyitrai kollegium és a kegyesrendiek XVIII. századbeli tanításügyének története (kézirat)
  • Episcopatus Nitriensis eiusque praesulum memoria – cum ichnographicis tabellis exhibentibus priorem, ac modernam faciem castri, et civitatis Nitriensis
  • Eberhard Werner Happel 1688: Thesaurus Exoticorum

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Nitra
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitra (település) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyitra_(település)&oldid=27700226”