Üreg (település)
Üreg (Jarok) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nyitrai | ||
Járás | Nyitrai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1113 | ||
Polgármester | Stanislav Sťahel | ||
Irányítószám | 951 48 | ||
Körzethívószám | 037 | ||
Forgalmi rendszám | NR | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2065 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 85 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 151 m | ||
Terület | 22,11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 16′ 40″, k. h. 17° 57′ 20″48.277778°N 17.955556°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 40″, k. h. 17° 57′ 20″48.277778°N 17.955556°E | |||
Üreg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Üreg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Üreg (szlovákul Jarok, korábban Irek) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nyitrától 9 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek, majd később a hallstatt-korban is lakott volt. A mai település első írásos említése "Erig" alakban 1113-ból, a zoborhegyi apátság okleveléből származik. 1268-ban "Iregh" a neve és később is "Ireg, Irek" változatokban szerepel az oklevelekben. Valószínűleg királyi birtok volt, melyet 1349-ben I. Lajos király Konth Miklós nádornak adományozott. 1363-ban közös megegyezéssel a király a birtokot a nyitrai püspökség nyitrapásztói uradalmának adja, a nádor pedig Galgóc várát kapja meg. Később is a püspökség birtoka, a diószegi uradalom része lett. 1599-ben kirabolta, 1601-ben pedig felégette a török. 1620-1621-ben Bethlen Gábor hadai táboroztak itt. 1644-ben Telegdy János nyitrai püspök a falut a mocsonoki uradalomhoz csatolta. Templomát 1601-ben említik először, ez egykor a mai temető területén állt, Mocsonok filiája volt. A falu első plébániája 1708-ban épült, első plébánosa Fehérváry Pál volt. A rossz állapotú templom helyett a nyitrai püspök adományából 1723-ra épült fel a mai templom. 1751-ben a falunak szőlőskertje és 42 háztartása volt. 1751-ben 144 család élt itt. 1787-ben 130 házában 690 lakos élt. 1828-ban 113 háza és 790 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "ÜREG. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához 1 1/4 órányira; határja jól termő."[2]
Fényes Elek szerint "Üregh, Nyitra m. tót falu, Ujlaktól délre 3/4 órányira: 808 kath., 8 zsidó lak. Fekszik egy domboldalban erdőktől körülvétetve. Van kath. paroch. temploma, sok gyümölcse; erdeje igen nagy. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Szered."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint „Üreg, a Nyitra és Sempte közt elterülő dombos vidéken fekvő tót község, 962 r. kath. lakossal. Postája Nyitra-Ujlak, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma nagyon régi és fallal van körülvéve. Kegyura a nyitrai püspök, kinek itt nagyobb birtoka is van. A község a XII. század elején a zobori apátság birtoka volt.”[4]
A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1932-ben nagy felhőszakadás és sártenger öntötte el a falut.[5] 1943-ban Štefan Gallo plébános tiltakozott a magyar szentek eltávolítására tett kísérlet ellen.[6]
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 937 lakosából 838 szlovák, 44 német, 19 magyar, 3 egyéb anyanyelvű és 33 csecsemő volt.
1890-ben 962 lakosából 905 szlovák és 10 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 1099 lakosából 1038 szlovák és 27 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1270 lakosából 1212 szlovák, 37 magyar és 21 német anyanyelvű volt.
1921-ben 1327 lakosából 1326 csehszlovák volt.
1930-ban 1506 lakosából 1502 csehszlovák volt.
1991-ben 1744 lakosából 1707 szlovák és 4 magyar volt.
2001-ben 1724 lakosából 1702 szlovák és 5 magyar volt.
2011-ben 1889 lakosából 1855 szlovák, 8 cseh, 5 magyar és 16 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 2065 lakosából 8 (+1) magyar, 1991 (+6) szlovák, 1 cigány, 1 (+1) ruszin, 14 (+3) egyéb és 50 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született Deső Bernát (1731–1773) teológiai doktor, bencés szerzetes.
- Itt született Bethlen Elek (1777–1841) császári és királyi kamarás, író.
- Itt szolgált Magin János (1681–1735) római katolikus plébános, tiszteletbeli kanonok, szlovák költő.
- Itt szolgált Štefan Gallo (1882-1970) pápai prelátus, embermentő, fogoly.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1718 és 1723 között Erdődy László nyitrai püspök építtette. Szószéke és márvány keresztelő medencéje 18. századi. Főoltárával 1789-ben szentelték fel. Mellékoltárai Borromei Szent Károly és Nepomuki Szent János tiszteletére vannak szentelve.
- Barokk kápolnája 1740-ben készült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
- ↑ PMH 1932. június 7.
- ↑ Popély Gyula 2022: Túszjátszmák. Köröstárkány-Balatonfőkajár, 274-275.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Peter Keresteš - Noémi Pažinová - Matúš Melo 2013: Jarok v premenách času. Nitra. ISBN 978-80-970612-4-1.