Ugrás a tartalomhoz

Alsóbodok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóbodok (Dolné Obdokovce)
Alsóbodok zászlaja
Alsóbodok zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Rangközség
Első írásos említés1228
PolgármesterMarián Paulisz
Irányítószám951 02
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámNR
Népesség
Teljes népesség1140 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség117 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság197 m
Terület10,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′, k. h. 18° 13′48.316667°N 18.216667°EKoordináták: é. sz. 48° 19′, k. h. 18° 13′48.316667°N 18.216667°E
Alsóbodok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóbodok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Ez a szócikk Alsóbodokról szól. Hasonló címmel lásd még: Bodok (egyértelműsítő lap).

Alsóbodok (1899-ig Bodok, szlovákul Dolné Obdokovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Ágostonhalma tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

A zoboralji község Nyitrától 9 km-re keletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

1228-ban Bodok néven említik először. 1283-ban Bodak, 1335-ben utraque Bodak alakban szerepel az írott forrásokban. 1228-ban a Garamszentbenedeki apátság és a Nyitrai egyházmegye birtoka. 1283-ban a nyitrai váruradalom része. 1318-ban a nyitrai püspök tiltakozott a kalászi vámnál a bodoki és emőkei jobbágyait ért kár miatt.[2] 1339-ben egyházát kispogrányi Sánta Petheu más birtokrészeivel együtt a püspökre és Domokos cétényi rektorra hagyta, melyet azonban szomszédai hatalmaskodva elfoglaltak.[3]

1549-től a nyitrai püspökségé. 1570-ben 4 házában 8 fejadófizető személyt írtak össze.[4] 1586-ban és 1664-ben felégette a török. 1623-ban 3 gyereket raboltak el a törökök.[5] 1664-ben 21 háztartásában 21 fejadófizető személy került összeírásra.[6] 1715-ben szőlőskertje és 13 háztartása volt. 1751-ben 45 család élt a településen. 1787-ben 70 házában 485 lakos élt. 1828-ban 79 háza és 502 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "BODOK. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Nyitrai Káptalan, fekszik Pogránytól 3/4. órányira, ’s annak filiálissa, lakosai katolikusok, a’ termesztésre minden adományra nézve jó, ’s mivel közel esik Nyitrához, első Osztálybéli."[7]

Fényes Elek szerint "Bodok, magyar falu, Nyitra vármegyében, Nyitrához keletre 1 1/2 óra: 530 katholikus lak. – Határa dombos és termékeny; erdeje, szőleje van. F. u. a primás, az esztergomi és nyitrai káptalan."[8]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Nyitra-Bodok, a Nyitra és a Zsitva folyók közt elterülő hegyekben fekvő magyar falu, 606 r. kath. vallásu lakossal. Postája Pográny, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma nagyon régi. Fuchs Ferencz nyitrai püspök 1796-ban megnagyobbíttatta és renováltatta. A községet két ízben, 1873-ban és 1890-ben tűz pusztította el, 1883-ban pedig éhinség sújtotta a lakosokat. Földesura a nyitrai püspök volt, kinek itt most is nagyobb terjedelmü birtoka van, s a ki a templomnak is kegyura."[9]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

2008-ban a községben rendezték meg a Kárpát-medencei szórványmagyarság konferenciáját.[10] A Magyar Királyi Szent László Lovagrend dicsérő oklevéllel tisztelte meg a községet 2009. július 31-én Nyitrán, a piaristák Szent László templomában megtartott ünnepi szentmisén, elismeréseként e településnek a magyar kultúra és hagyomány ápolásában, az ifjú nemzedéknek magyar önazonosságra, európai méltóságra és keresztény értékrendre, valamint a más nemzetek iránti tiszteletre való nevelésében elért kimagasló eredményeiért.[11]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1887-ben Ehrenfeld Nándor mérnök, író.
  • Itt született 1944-ben Holec Ferencné Gyepes Ilona népdalénekes, a népművészet mestere.[12]
  • Itt született 1967-ben Fehér Sándor agrármérnök, helytörténész, költő, egyetemi docens.
  • Itt helyezték örök nyugalomra Esterházy Jánost 2017. szeptember 16-án a Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnában.
  • Itt tanított Hajtman Béla író, tanár.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 523 lakosából 438 magyar, 39 szlovák, 24 német anyanyelvű és 22 csecsemő, ezek közül 494 római katolikus és 29 zsidó vallású.

1890-ben 606 lakosából 511 magyar és 78 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 654 lakosából 603 magyar, 47 szlovák és 4 német volt, ebből 637 római katolikus és 17 zsidó vallású.

1910-ben 747 lakosából 713 magyar, 31 szlovák és 3 német.

1919-ben 145 házában, 763 lakosából 22 csehszlovák és 741 magyar volt.[14]

1921-ben 760 lakosából 708 magyar és 44 csehszlovák volt.

1930-ban 818 lakosából 688 magyar és 128 csehszlovák volt.

1991-ben 1123 lakosából 872 magyar és 251 szlovák volt.

2001-ben 1159 lakosából 805 magyar és 341 szlovák volt.

2011-ben 1188 lakosából 699 magyar, 452 szlovák és 36 ismeretlen nemzetiségű volt.[15]

2021-ben 1140 lakosából 523 magyar, 569 szlovák, 3 egyéb és 45 ismeretlen nemzetiségű volt.[16]

Iskolái

[szerkesztés]
  • Az alsó három évfolyammal működő magyar tannyelvű általános iskoláját a 2004/2005-ös tanévben 17 tanuló látogatta. A felsőbb osztályosok a pogrányi általános iskolába járnak be.
  • A 2000-ben alapított Zoboralji Vállalkozási Szakközépiskola, Zoboralja egyetlen magyar tannyelvű középiskolája. A 2004/2005-ös tanévben 119 diák látogatta. Az iskola alapításában – mely sok adminisztratív nehézséggel járt és szinte egyedülálló Szlovákiában – döntő érdemeket szereztek a helyi és környékbeli támogatók.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ CD VIII/2, 174; Anjou kori-oklevéltár V, No. 48; Weisz Boglárka 2013: A királyketteje és az ispán harmada. Budapest, 213, 1805. jegyzet.
  3. ↑ DLDF 273486; Piti Ferenc 1999: Anjou–kori Oklevéltár XXIII. 1339. Budapest–Szeged, 84-85 No. 154.
  4. ↑ Fekete Lajos: Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest 1943, 54 No. 66.
  5. ↑ Merényi Lajos 1903: Adatok a hódoltság adózása történetéhez. Archiválva 2017. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 10, 18-32.
  6. ↑ Dr. Blaskovics József: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony 1993, 295.
  7. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  8. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  9. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
  10. ↑ Szabad Újság 2009. június 10-i lapszáma.
  11. ↑ Dr. Nagy Lászlónak, a nyitrai Szent László emlékmisén 2009. július 31-én elhangzott köszöntő beszédének közreadása a Zoboralja információs és hírportálon.
  12. ↑ csemadok.sk
  13. ↑ hirek.sk Archiválva 2018. február 15-i dátummal a Wayback Machine-ben; TV Nitrička
  14. ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 50.
  15. ↑ A 2011-es népszámlálás eredménye.
  16. ↑ ma7.sk

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsóbodok&oldid=27377176”