Alsóelefánt
| Alsóelefánt (Dolné Lefantovce) | |||
 | |||
| Alsóelefánti utcakép | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Nyitrai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Miloslav Krajčík | ||
| Irányítószám | 951 45 | ||
| Körzethívószám | 037 | ||
| Forgalmi rendszám | NR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 702 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 115 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 154 m | ||
| Terület | 4,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 25′, k. h. 18° 07′48.416667°N 18.116667°EKoordináták: é. sz. 48° 25′, k. h. 18° 07′48.416667°N 18.116667°E | |||
| Alsóelefánt weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóelefánt témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsóelefánt (szlovákul Dolné Lefantovce, németül Unter-Elefant) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Irma udvar (szlovákul Dvor Irma) tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Nyitrától 15 km-re északra, Felsőelefánttól 2 kilométernyire nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén már az újkőkorban és a kora vaskorban (hallstatt) is éltek emberek.
1113-ban Elefant néven említik először. Ősi birtokosa az Elefánt nemzetség volt, amely még Könyves Kálmán királytól kapta adományul a birtokot. 1253-ban Elephant, 1322-ben Elephanth Inferior, 1337-ben Elefant untrawue, 1372-ben Alsoelephanth alakban szerepel az írott forrásokban. Későbbi birtokosai a Bartakovich, Forgách, Pongrácz és más nemes családok voltak. Volt itt birtokuk a felsőelefánti pálosoknak is. A 19. században a Gyulai család birtoka.
A település 1421-ben vásártartási jogot kapott. 1715-ben szőlőskertje, 7 jobbágy és 2 zsellér háztartása volt. 1751-ben 32 család élt itt. 1787-ben 47 házában 332 lakost számláltak. 1828-ban 57 háza és 399 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Fényes Elek szerint "Alsó-Elefánt, Nyitra vm. tót falu, a Nyitra vizéhez közel, ut. post. Nyitrától északra 2 1/2 mfdnyire: 366 kath., 14 zsidó lak. Kath. fil. templommal. Van sok és jó réte; szőlőhegye. F. u. a religioi kincstár s más nemesek."[2]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
1976-tól 2002-ig Lefantovce néven egyesült Felsőelefánttal.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 344 lakosából 282 szlovák és 16 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 344 lakosából 298 szlovák és 28 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 430 lakosából 351 szlovák és 54 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 403 lakosából 358 szlovák és 30 magyar anyanyelvű volt.
1919-ben 62 házában, 502 lakosából 490 csehszlovák, 5 magyar és 7 német volt.[3]
1921-ben 476 lakosából 466 csehszlovák volt.
1930-ban 576 lakosa mind csehszlovák volt.
2011-ben 528 lakosából 518 szlovák, 1 cseh és 9 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
2021-ben 702 lakosából 662 szlovák, 2 magyar, 1 cigány, 2 egyéb és 35 ismeretlen nemzetiségű.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt. 1801-ben és 1857-ben átépítették. Gótikus keresztelőmedencéje van.
- Kastélyát 1774-ben építették, a 19. század végén és a 20. század első felében megújították.
- Itt, a sírkápolnában nyugszik Bartakovics Béla (1791–1873) egri érsek, aki a szomszédos Felsőelefánton született.
Források
[szerkesztés]- Klaudia Daňová – Marek Vojteček 2019: Výskum v Dolných Lefantovciach. AVANS 2014
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 50.
- ↑ A 2011-es népszámlálás eredménye.
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]
