Molnos
| Molnos | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Nyitra |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Molnos
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 48° 18′ 59″, k. h. 18° 01′ 45″48.316417°N 18.029250°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 59″, k. h. 18° 01′ 45″48.316417°N 18.029250°E | |
Molnos (szlovákul: Mlynárce) Nyitra városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nyitra központjától 5 km-re délnyugatra, a Nyitra folyó jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Verő Z. egy honfoglaló lovas harcos sírleleteit (2 kengyel, vascsat, bronzkarkötő) adományozta a nyitrai múzeumnak, melyek a molnosi téglagyárban kerültek elő.[1]
A régészeti leletek tanúsága szerint már a 10. és a 12. század között magyar szállásterület volt a helyén. A falut 1409-ben "Molnosfalu" néven említik először. 1447-ben Hunyadi János Molnost a nyitrai káptalannak adományozta. A török háborúkban a település súlyos károkat szenvedett, melyet csak a 18. században hevert ki.
Vályi András szerint: "MOLNOS. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, fekszik Nyitrához közel, és annak filiája, határja jó, nádgya elég van, szőlő hegye termékeny, legelője elég, piatzozása Nyitrán van."[2]
Fényes Elek szerint: "Molnos, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra jobb partján, Nyitrához 1/4 órányira: 351 kath. lak. F. u. a nyitrai káptalan."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Molnos, Nyitra mellett, nyugotra fekvő tót község, 548 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kis kápolnáját 1894-ben Karlanek Antal építtette. Földesura a XVI. század elejétől a nyitrai káptalan volt, melynek itt ma is nagyobb birtoka van."[4]
1883 augusztusában súlyos tűzvész pusztított, melyben az egész falu leégett.
Az első világháború alatt főként a nemi betegeknek fenntartott katonai kórház működött itt,[5] melynek külön katonai temetője van. A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 362 szlovák és 5 magyar anyanyelvű lakosa volt.
1890-ben 521 szlovák és 14 magyar anyanyelvű lakta.
1900-ban 665 szlovák és 25 magyar anyanyelvű lakosa volt.
1910-ben 758 lakosából 670 szlovák és 74 magyar anyanyelvű.
1921-ben 794 csehszlovák és 25 magyar lakta.
1930-ban 1058 csehszlovák és 1 magyar lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt temploma 1944 és 1947 között épült.
- Területén első világháborús hősi temető található.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Jan Eisner 1933: Pamiatky z doby veľkomoravskej na Slovensku. In: Nitra - Dejiny a umenie nitrianskeho zámku. Trnava, 55, 7. kép: 10-11, 13.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. november 24.)
- ↑ Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 26. rész
Források
[szerkesztés]- Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 56.
- Monika Gabulová - Ivan Kuzma 2015: Pochovávanie na sídlisku ludanickej skupiny v Nitre-Mlynárciach. Slovenská archeológia LXIII/2.
- Jozef Paulík 1960: K problematike mladšej doby bronzovej na juhozápadnom Slovensku. Archeologické rozhledy XII.
- Evžen Plesl 1952: Pohřebiště lidu s volutovou keramikou v Mlynárcích na Slovensku. Archeologické rozhledy IV.