Ugrás a tartalomhoz

Pacola

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pacola
Közigazgatás
Ország Szlovákia
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 30′ 06″, k. h. 18° 00′ 13″48.501582°N 18.003579°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 06″, k. h. 18° 00′ 13″48.501582°N 18.003579°E
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pacola (1899-ig Pacholaj, szlovákul Obsolovce) Felsőbodok településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 15 km-re délnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]
Első Katonai Felmérés (1763-1787)

A falu területén feltárt legkorábbi régészeti leletanyag a késő kőkorszakból származik. 1156-ban Poscolou alakban említik először,[1] majd 1290-ben Pazalay, Pacola, 1330 Pozoley,[2] 1773-ban Paczolay, Obsolowitz, Obsolowcze, 1786-ban Paczolaj, Pacscholaj, Obsolowce, 1808-ban Paczolaj, Obsolowce, 1863–1907 között Pacolaj, 1920–1976 között szlovákul Obsolovce. A település neve a szláv (szlovák) *psolov ’kutyás vadászat’ kifejezés magyarosodása.[forrás?] Az eredetileg királyi tulajdonban lévő falu lakói kötelesek voltak vadászkutyákat tenyészteni. A falu neve a "psolovci" (kutyás vadászok) szóból származik.

Nagy-Rippény a 14. században és a 15. század elején mezőváros volt, de a gyakori nagy tüzek által s a török háborúk alatt elpusztult, mely alkalommal a kántorság Paczolaj fiókközségbe helyeztetett át.[3] 1384-ben Györödi Pobor fia nemes teljesítette egy Pacolai lány követeléseit Mohin, Nagygyőrödön, Vágpattán.[4] 1505-ben Osvát két rokonával, Sóki Istvánnal és Baracskai Jakabbal együtt itt 3 lakott és egy lakatlan jobbágytelket kapott a Sóki család itteni birtokrészének felosztása során. 1506-ban Osvát és Sóki István[5] megosztoztak a már korábban nyilván Baracskaival is megosztott vagyon kettejüket illető részén. Az itteni 2 telek Istvánnak jutott. A török ellenes harcok idején Pacolát többször fosztották ki török portyázók (1530-ban, 1599-ben, 1663-ban). Az 1589-es összeírás 19 hazát tart nyilván. Az 1664-1665-ös években Pacolaj, valamint a környező falvak kénytelenek voltak adót fizetni a törököknek. Ekkor 4 fejadófizetőt írtak össze a faluban és 1000 akcse adót.[6] A település a 16. század közepére protestáns községgé vált.[7] Bél Mátyás is említi 1742-es művében Paczolay vagy Psolowocze néven. Korabinszky János Mátyás 1786-ból származó enciklopédikus munkájában a falu Pacolaj, Obsolowce néven jelenik meg. 1750-ben a polgári iskolát átköltöztették Nagyrépénybe.[8] Ioanes Helenbach a 18. század végén feltehetőleg téglagyártással is foglalkozott. Erről árulkodik az égetett agyagtéglákban elhelyezett "IH" pecsét.[9] A 19. század végére a fehér szarvasgomba egyik jelentős hazai termőhelyeként tartották számon.[10] 1920. május hó 20-án tartották meg a nezsette—chrabor—nagytapolcsányi helyi érdekű vasút közigazgatási bejárását amelynek egyik allomása volt.[11]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

A Paczolay család tagjai helységtől veszik nevüket. A településnek vagy részeinek az évszázadok alatt több ismert tulajdonosa volt:

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 186 lakosából 7 magyar, 22 német és 150 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 156 lakosából 2 magyar, 7 német, 146 szlovák és 1 egyéb anyanyelvű volt.

1900-ban 196 lakosából 6 német, 185 szlovák és 1 egyéb anyanyelvű volt.

1910-ben 209 lakosából 4 magyar, 1 német, 203 szlovák és 1 egyéb anyanyelvű volt.

1921-ben 295 lakosából 2 magyar, 1 német és 292 csehszlovák volt.

1930-ban 284 lakosa mind csehszlovák volt. Ebből 269 római katolikus, 10 evangélikus, 1 izraelita és 4 más vallású volt.

1970-ben 390 lakosából 389 szlovák és 1 cseh volt.

2001-ben Felsőbodok 1656 lakosából 1627 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • 1806-ban barokk előzményen épült Keresztelő Szent János római katolikus temploma.[20]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján[halott link]
  2. ↑ Anjou Okmánytár II, 506.
  3. ↑ Komlóssy 1896
  4. ↑ OL, DLDF 10155 (valószínűleg hibás jelzet); Tomáš Sitár 2020: Osídlenie Tekovskej stolice v stredoveku. Krná, 186, 347, 408-409.
  5. ↑ Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.   X. Sóky család. (Tóth-sóki)
  6. ↑ Blaskovics 1993, 276 Pacola Vinice másképp Semlován - A nyilvántartás a Török Köztársaság Minisztériumának levéltárában található.
  7. ↑ Ágoston 1998
  8. ↑ zsvrip.edupage.org
  9. ↑ pecsetestegla.hu
  10. ↑ Hollós 1905
  11. ↑ Vasuti és Közlekedési Közlöny 1908
  12. ↑ divikie.hupont.hu
  13. ↑ Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.   XI. Ujfalussy család.
  14. ↑ Maksay 1990
  15. ↑ Fekete Nagy 1929
  16. ↑ Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.   V. Hidvéghy család.
  17. ↑ Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.   XII. Vizkelety család.
  18. ↑ Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.   pótlék: Hellenbach család.
  19. ↑ Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.   IV. Fabricius család.
  20. ↑ pamiatkynaslovensku.sk; dokostola.sk; oma.sk

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pacola&oldid=27459643”