Komlóssy Ferenc (kanonok)

Komlóssy Ferenc
Született	1853. április 23. Nagytapolcsány
Elhunyt	1915. október 3. (62 évesen) Esztergom
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1887. május 25.) magyarországi parlamenti képviselő (1887. március 19. – 1892. január 4.) magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1901. szeptember 5.)
Sablon • Wikidata • Segítség

Komlóssy Ferenc (Nagytapolcsány, 1853. április 23. – Esztergom, 1915. október 3.) esztergomi kanonok, pozsonyi prépost, pápai prelátus, író.

Élete

Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán, Esztergomban és Kecskeméten végezte. Papnövendék lett Esztergomban, ahol a teológiát 1875-ig hallgatta, ekkor kilépve a Budapesti Egyetem bölcsész hallgatója lett. 1879-ben bölcsészdoktorrá avatták, 1880-ban pedig tanári oklevelet szerzett. 1881-ben Simor János hercegprimás újból felvette az esztergomi egyházmegyébe és június 29-én pappá szentelték. Modorban lett káplán, majd a nagyszombati főgimnázium tanára. 1883-ban tanári állása mellett szentszéki jegyző lett. 1884-től a verbói, 1887-től szenci, 1897-től a stomfai kerület országgyűlési képviselőjének választották. 1901-ben Trubinyi János néppárti jelölt indult ellene. 1885-ben Kövesd, 1886-ban pedig Csúz adminisztrátora, majd 1890-től muzslai plébános. 1892-től a pápa udvari t. káplánjává, a prímás pedig ugyanakkor az esztergomi főegyházmegye főtanfelügyelőjévé nevezte ki. 1893-ban esztergomi kanonok, 1896-ban szebeni címzetes prépost, 1905-ben pozsonyi prépost, majd 1907-ben pápai prelátus lett.

Több egyesület (pl. Magyar–Lengyel Egyesület) és tanítóegyesületek tiszteletbeli és dísztagja volt. Tanügyi, politikai és egyházi cikkeket írt. A Mérsékelt Antiszemita Párt képviselője az országgyűlésben. Beszédei 1883-tól a Naplókban vannak. 1881-ben szerkesztette a Fővárosi Napilapot, 1883-tól Ernyei Lajossal, majd 1884-1886 között Zelliger Józseffel Nagyszombatban, 1886-1888 között Budapesten Zelliger Alajossal és 1888-1894 között pedig Zelliger Vilmossal a Népnevelő című tanügyi lapot, melynek 1894-től főszerkesztője és tulajdonosa. 1895-től szerkesztette Budapesten a Katholikus Tanügyet.

Művei

• 1879 Baron Joseph v. Eötvös. Grazer Morgenpost 256.
• 1879 Culturgeschichtliches über die Frau in Ungarn. Grazer Tagespost 340.
• 1879 Bosznia és Herczegovina jogviszonya Magyarországhoz a középkorban 1103-1528. Budapest
• 1881 Néhány adat a bosnyák püspökség alapításához. Magyar Korona 236.
• 1881 Az egyház jogosan szentesít uj hittani szólamokat. Uj Magyar Sion
• 1882 Ki csökkenti a tanítók tekintélyét. Népnevelő
• 1882 A valláserkölcsös nevelés és a közös iskolák. Népnevelő
• 1882 Néhány szó a papi nyugdíjalaphoz. Magyar Korona 25, 26, 28.
• 1882 A tanító és hazai irodalmunk. Magyar Korona 335.
• 1882 A délszláv nő társadalmi állása. Nagyszombati Hetilap
• 1882 Bosnia és Herczegovina története a legrégibb időktől napjainkig. Nagyszombat
• 1882 Assisi szent Ferencz hétszázados emléke. Budapest
• 1883 Mennyiben felelnek meg kath. tanító egyesületeink czéljuknak. Népnevelő
• 1883 A tanfelügyelői intézményről. Népnevelő
• 1883 Az iskolaszékekről. Népnevelő
• 1883 A vasárnapi iskolák jelentősége, tekintettel az iparos osztály erkölcsiségére. Népnevelő
• 1883 Az egyházi természet érdekében. Uj Magyar Sion
• 1883 Ifjúsági szinház. Nagyszombat
• 1884 István bácsi Naptára
• 1884 Reformátorok. Történelmi előadások katholikus reformátorok és Luther Márton fölött. Eger. (Ismerteti: Uj Magyar Sion)
• 1886 Sujánszky Antal. Élet- és irodalomtörténeti tanulmány. Pozsony
• 1886 Az uzsorás áldozata. Budapest
• 1887 Az éhező iskolás gyermekek. Népnevelő
• 1887 Javaslatok a zsidókérdés megoldásához. Budapest
• 1887 Zelliger József a nagyszombati kir. kath. tanítóképezde b. e. igazgatótanárának ... vázlatos életrajza. Budapest
• 1889 Hol késik a kath. autonomia? Budapest
• 1894 Rudolf király magyarországi diplomatiája. Esztergomi Közlöny
• 1895 A szent mise a világ legnagyobb kincse. Elmélkedés és imakönyv. Esztergom
• 1896 Az Esztergom főegyházmegyei római kath. iskolák története. Esztergom. (Ism. Pesti Hirlap 3)
• 1907 Eszmék és gondolatok gróf Széchenyi István műveiből. Összeállitotta Dr. Komlóssy Ferenc. Budapest Online
• 1911 Széchenyi István gróf élete. Budapest

Források

• Magyar katolikus lexikon
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899. 855. o.  
• A Pallas nagy lexikona X, 721. (Zelliger Alajos)
• Bertalan Vince 1915: Komlóssy Ferenc és a m. kat. tanügy. Budapest
• Kis János-Sziklay János 1902 (szerk.): A katholikus Magyarország 1001-1901. Budapest, 504.
• Kollányi Ferenc 1900: Esztergomi kanonokok 1100–1900. Esztergom, 521.
• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye 1899, 258.
• 1897 Néptanítók Lapja 30/8, 8-9. (február 25.)
• Országgyűlési Almanach 1896, 274.
• Némethy Lajos 1894: Series parochiarum et parochorum archi-dioecesis Strigoniensis ab antiquissimis temporibus usque annum 1894. Esztergom, 696.
• Zelliger József 1893, 255.
• Ország-Világ 1890/51.
• Sturm Albert 1887: Országgyűlési Almanach. Budapest, 274.
• Országgyűlési Almanach 1886, 94.
• Magyar Könyvészet 1886, 1890
• Kiszlingstein Könyvészete
• Komlóssy család