Nagyúny
Nagyúny (Unín) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Szakolcai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1392 | ||
Polgármester | Ján Palkovič | ||
Irányítószám | 908 46 | ||
Körzethívószám | 034 | ||
Forgalmi rendszám | SI | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1206 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 53 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 276 m | ||
Terület | 22,73 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 43′ 43″, k. h. 17° 12′ 53″48.728611°N 17.214722°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 43″, k. h. 17° 12′ 53″48.728611°N 17.214722°E | |||
Nagyúny weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyúny témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nagyúny (1899-ig Unin, szlovákul Unín) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Szakolcától 13 km-re délnyugatra, a Fehér-Kárpátok déli lábánál fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek szerint területén már az újkőkorban, az i. e. 4. évezredben is éltek emberek. A leletek arról tanúskodnak, hogy a vonaldíszes kerámiák népének települése állt itt. A középső bronzkorban, i. e. 2000 és i. e. 1250 között földvára is állt, melynek legnagyobb kiterjedése elérte a 17 hektárt. Megállapítható, hogy a község területe a történelem előtti időkben is lényegében folyamatosan lakott volt.
A mai falut 1392-ben Luxemburgi Zsigmond oklevelében "Wny" alakban említik először, amikor a holicsi uradalmat – melyhez Úny is tartozott – a lengyel származású főúrnak, Stíbornak adja. 1439-ben a husziták támadták meg és égették fel a települést. A feljegyzések szerint Úny a 15. század közepén egyike volt a környék legjelentősebb településeinek. A század végén a holicsi uradalmat a Czobor család szerezte meg, akik a 18. század közepéig voltak itt birtokosok. 1554-ben az uradalom a Bakics és Czobor családok között oszlott meg. 1609-ben Czobor Imre a birtokosa. 1634-ben Bethlen Gábor hadai rabolták ki a települést. 1663 szeptemberében a török pusztította el és sok lakost hurcolt rabságba. Lakói mezőgazdasággal, állattartással és a 16. századig szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 18. században a holicsi uradalom Lotaringiai Ferenc herceg tulajdona lett. A 18. századtól zsidó közösség is élt itt, akiknek iskolájuk, imaházuk és temetőjük is volt. 1831-ben, 1855-ben és 1866-ban kolerajárvány pusztított.
Vályi András szerint "UNIM. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik Sassinhoz 1 1/4 mértföldnyire; határja jó."[2]
Fényes Elek szerint "Unyin, Nyitra m. tót falu, 1269 kath., 73 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Dombos, hegyes, de jól mivelt határral, s vizimalommal. F. u. ő cs. k. felsége. Ut. p. Holics."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1294, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
Nagyúnynak 2001-ben 1164 lakosa volt, ebből 1153 szlovák, 6 cseh, 4 ukrán, 1 ismeretlen nemzetiségű.[4]
2011-ben 1214 lakosából 1168 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg a 14. században épült. Mai formáját az 1749-ben végzett átépítés során nyerte el. 1912-ben megújították és kifestették.
- Szent Borbála szűz és vértanú tiszteletére szentelt kápolnája 1793-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=106179&settlement_name=
Irodalom
[szerkesztés]- Etela Studeníková 1983: Tretia výskumná sezóna na Zámčisku v Uníne. AVANS 1982, 233-234.
- Kubiš, Milan 1990: Unín, obec spevu hudby a tanca. Posvätná úcta k tradíciám. KrSl 67/11, 16-19.
- 1992 1992 jubilejný rok obce Unín - 600 rokov od prvej písomnej zmienky o Uníne - 500 rokov farského kostola zasväteného sv. Martinovi - 100 rokov od založenia dychovej hudby. Unín.
- Palkovič, Konštantín 1992: Povesť o zámku v Uníne. Záhorie 1/4, 30.
- Jozef Novák 1993: Obecný erb - Unín. Záhorie 2/1, 20.
- Ondruš, Šimon 1993: Pôvod mena obce Unín. Naše Záhorie 1, 9-12.
- Petrovič, Vladimír 1993: Unín a deľba Holíčsko-šaštínskeho panstva v roku 1554. Záhorie 2/4, 6-7.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Nagyúny Szlovákia térképén
- E-obce.sk
- Nagyuny a Via Sancti Martini honlapján