Ugrás a tartalomhoz

Sopornya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sopornya (Šoporňa)
Sopornya zászlaja
Sopornya zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalántai
Rangközség
Első írásos említés1251
PolgármesterAdrián Macho
Irányítószám925 52
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámGA
Népesség
Teljes népesség4081 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség132 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság122 m
Terület31,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 15′ 11″, k. h. 17° 48′ 52″48.253056°N 17.814444°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 11″, k. h. 17° 48′ 52″48.253056°N 17.814444°E
Sopornya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopornya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sopornya (szlovákul Šoporňa) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szeredtől 8 km-re délkeletre található.

Élővilága

[szerkesztés]

Sopornya-Kövecsesen van gólyafészek, de az előző évekkel ellentétben 2013-ban és 2014-ben sem fészkeltek benne a gólyák.[2]

Története

[szerkesztés]
A Sopornya (Kövecses) és Vághosszúfalu határán lévő halmok egyike, alatta elszántott sírok nyomaival. Ma természetvédelmi terület.

A település első írásos említése IV. Béla király 1251. július 15-én keltezett oklevelében történt, melyben megalapítja a turuli (turóci) monostort és javadalmakkal, valamint földbirtokokkal látja el. Az oklevélben a település "ad terram ville Supurni" alakban szerepel. 1411-ben "Soporny", 1420-ban "Sopornok" néven említik. A semptei uradalom része volt, mely ekkor királyi birtok. A 14. század elejétől több birtokosa is volt, így Linpold német nemes, Csák Máté fia Péter, György bazini gróf, valamint a Rozgonyi, Báthory és Thurzó családok. A 17. században az Eszterházy család lett a birtokosa. A 18. század elején nagy pestisjárvány pusztított, melynek mintegy 40 lakos esett áldozatául. A későbbiekben viszont rohamos fejlődésnek indult a település és a század végére a lakosság száma elérte a 2000 főt, a házak száma pedig a 300-at. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Ispotályát 1809-ben létesítették. 1831-ben kolera tizedelte lakosságát.

Vályi András szerint "SOPORNYA, v. Sopornyi. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Vág vize mellett, Szeredhez 1 mértföldnyire; pusztája is van, földgyei jók, vagyonnyai jelesek, eladásra is jó módgyok van."[3]

Fényes Elek szerint "Sopornya, tót falu, Nyitra vmegyében, a Vágh vize mellett, Semptéhez délre egy órányira: 2195 kath., 13 zsidó lak., kath. paroch. templommal. – Határa dombos; van erdeje, szőlőkerte, s hajó-malma a Vágh vizén. F. u. gr. Eszterházy Károly."[4]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Sopornya nagyközség, a Vág balpartján fekszik. Lakosainak száma 2989 és ezek közül 2908 róm. katholikus. Nyelvére nézve csekély kivétellel mind tót. Postája van, táviró- és vasúti állomása Szered. A község 1251-ben Sempte vár tartozéka volt. Eredeti neve – a hagyomány szerint – „Sopárnya” volt. Hogy itt hajdan magyarok laktak, azt a dülők magyar elnevezéséből lehet következtetni. Templomot – a mely körül temetőhely is volt – 1777-ben kapott Sopornya; azelőtt csak egy kis kápolna volt itt. Egy kis Máriaszobor, a mely a templomban őríztetik, e kápolnából származik. A községet többször nagy csapás érte. A határban talált régi fegyverek töredékei s más régiségek azt mutatják, hogy Sopornya már a tatárjárás idejében is sokat szenvedett. A török világban a törökök pusztították. A harminczas évek elején nagy kolera-járvány dühöngött itt, a mikor több mint egy harmada a lakosságnak kihalt. 1848-ban az osztrákok gyujtották föl a falut. Mészáros Dávid plébánost az osztrákok elfogták, halálra ítélték s Pozsonyban agyonlövették. 1813-ban Sopornya egyik utczáját egészen elsöpörte a rendkívül nagy árvíz s határában igen sok kárt okozott. Az 1894-iki vizáradás szintén sok kárt tett. 1848. év előtt a galánthai gróf Eszterházy család vág-szeredi ága volt itt a földesur, jelenleg pedig D’Hennin Angelika franczia herczegnő és a br. Schey család. A hagyomány szerint a Kövecses pusztához tartozó „Sv. Mikulás” dombján valamikor kolostor volt, a mi mellett az is tanúskodik, hogy azon a helyen szántás közben emberi csontokat, valamint sok téglatörmeléket találtak."[5]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 3631 lakosából 3223 szlovák és 326 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 4122 lakosából 4058 szlovák és 26 magyar volt.

2011-ben 4135 lakosából 3941 szlovák és 54 magyar volt.

2021-ben 4081 lakosából 3807 (+7) szlovák, 21 (+7) magyar, 4 (+7) cigány, 2 (+1) ruszin, 30 (+2) egyéb és 217 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1777-ben épült, egy korábbi kápolna helyén klasszicista stílusban. A templommal egyidős az előtte álló kereszt.
  • A Szent Anna kápolna 1750-ben épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Ľudovít Čutrík a kol.: Šoporňa - minulosť a súčasnosť 1251-2001.
  • Slavomír Katkin 1996: Fragment železného meča zo Šoporne. AVANS 1994, 106.
  • Novák Veronika 1992: Veľkostatok Štrkovec v archívnych prameňoch. Studia Galanthensia 5, 33-36.
  • Michal Slivka 1987: Rádové domy v štruktúre osídlenia Slovenska a v jeho politických a sociálno-ekonomických vzťahoch (so zameraním na krížovnícke rády). Archeologia historica 12, 383-402. (392-393)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Šoporňa
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopornya témájú médiaállományokat.