Nagygyőröd
| Nagygyőröd (Veľký Ďur) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Lévai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1205 | ||
| Polgármester | Peter Benko | ||
| Irányítószám | 935 34 | ||
| Körzethívószám | 036 | ||
| Forgalmi rendszám | LV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1319 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 183 m | ||
| Terület | 22,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 18° 26′ 45″48.208300°N 18.445800°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 18° 26′ 45″48.208300°N 18.445800°E | |||
| Nagygyőröd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagygyőröd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagygyőröd (szlovákul Veľký Ďur) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Alsógyőröd, Felsőgyőröd és Kisgyékényes egyesítésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Lévától 13 km-re, nyugatra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]
Alsógyőröd első fennmaradt írásos említése 1274-ből származik.[forrás?] Felsőgyőrödöt 1278-ban „Geurud Superior” néven említik először.[forrás?] Kisgyékényest 1290-ben az esztergomi keresztes konvent oklevelében „Gekenus” alakban említik.[forrás?] Kisgyékényesről korábban nem voltak ismertek a középkori említések, így Csapodi Csaba még újkori telepítésnek vélte.[2]
A középkorban Kis- és Közép(ső) Győröd települések is megjelentek. 1608-ban Ali budai pasa a már nem hódolt falvakat kifogásolta, s köztük sorolta fel Kis- és Nagy Győrödöt.[3] A 19. században a Kis- és Nagy-Győred formák voltak használatban.[4]
1906-ban a magyar közigazgatásban az 1898/IV. törvénycikk nyomán a Belügyminisztérium rendelete az Alsógyőröd, Felsőgyőröd és Kisgyékényes magyar formákat tette hivatalossá.[5] Az első bécsi döntést követően újból és mindvégig ezt a hivatalos magyar formát használták.[6]
Mivel a jelenlegi település egyébként is több 1945 után (1960-ban) egyesített egykor önálló településből áll, értelemszerűen nincs hivatalos magyar névalakja. Mivel a helyi magyarság száma viszonylag alacsony volt (szórvány), az 534/2011 sz. szlovák kormányrendelet melléklete, sem előzményei nem vonatkoztak és vonatkoznak rá.[7]
Története
[szerkesztés]Győröd falut 1205-ben „Geurund” néven említik először.
Alsógyőröd
[szerkesztés]Alsógyőröd önálló településként 1274-ben bukkan fel. 1506-tól a lévai váruradalom része. 1536-ban 7 porta után adózott. 1573-ban a török pusztításoknak esett áldozatul.[8] 1601-ben 24 ház állt a faluban. 1720-ban kocsmája, pincészete és 16 adózó háztartása volt. 1828-ban 48 házában 333 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.
1886. január 17-én volt először magyar nyelvű istentisztelet és szónoklat.
1886. május 30-án negyed óra alatt leégett a falu nagy része. A szárazság, a szélvihar miatt és vasárnapi mise lévén a falu lakossága templomban volt oltásra nem volt mód. A tűz néhai Hadvin Lajos volt bíró kocsiszínében ütött ki. 40 ház, 19 külön álló gazdasági épület és 11 pajta égett le. Ember nem lett a lángok áldozata, de számos háziállat pusztult el.[9]
1924-ben politikai nyomásra el akarták távolítani Jónás Imre plébánost.[10]
1927-ben a szlovák nyelvű vasárnapi istentisztelet nagy felháborodást váltott ki.[11]
1928-ban szlovák kántortanítót választottak, amiért az iskolaszék panasszal élt.[12] Ugyanezen év végén Jónás Imre plébános 2 hét felfüggesztett fegyházbüntetést kapott.[13] A plébános az OKP lévai pártkörzetének elnöke is volt egyben.[14] 1929-ben szlovák iskolát hoztak létre.[15]
Felsőgyőröd
[szerkesztés]Felsőgyőrödöt 1278-ban „Geurud Superior” néven említik először. A 17.–18. században a Keglevich, Hunyadi és Majtényi családok birtoka. 1534-ben 6 porta után adózott. 1601-ben 29 ház állt a településen. 1715-ben 14 adózó háztartása volt. 1828-ban 44 házában 301 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból éltek.
Kisgyékényes
[szerkesztés]Kisgyékényes első említése 1290-ben, az esztergomi keresztes konvent oklevelében történik „Gekenus” alakban. 1291-ben (?) Ivánka fia András Rosnicza (Rohosnicza) birtokrészét a kunoktól megvett 1/3 résszel együtt az esztergomi káptalannak adja.[16] 1322-ben „Gekynes”, 1340-ben „Gekemus” néven szerepel az írott forrásokban. Később a Kálnay család, majd 1496-tól barsfüssi nemesek birtoka. 1522-től a máriavölgyi pálosoké. 1663-ban felégette a török. 1720-ban 7 porta után adózott.
A trianoni békeszerződésig mindhárom település Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között visszakerültek Magyarországhoz. A három községet 1960-ban egyesítették.
Népessége [17]
[szerkesztés]1880-ban Alsógyőröd 411 lakosából 86 magyar és 305 szlovák anyanyelvű volt. 1880-ban Felsőgyőröd 326 lakosából 41 magyar és 264 szlovák anyanyelvű volt. 1880-ban Kisgyékényes 270 lakosából 16 magyar és 225 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben Alsógyőröd 324 lakosából 79 magyar és 232 szlovák anyanyelvű volt.[forrás?] 1890-ben Felsőgyőröd 377 lakosából 140 magyar és 237 szlovák anyanyelvű volt.[forrás?] 1890-ben Kisgyékényes 281 lakosából 20 magyar és 249 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban Alsógyőröd 391 lakosából 109 magyar és 263 szlovák anyanyelvű volt. 1900-ban Felsőgyőröd 397 lakosából 62 magyar és 303 szlovák anyanyelvű volt. 1900-ban Kisgyékényes 308 lakosából 27 magyar és 267 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben Alsógyőröd 366 lakosából 122 magyar és 241 szlovák anyanyelvű volt. 1910-ben Felsőgyőröd 394 lakosából 66 magyar és 319 szlovák anyanyelvű volt. 1910-ben Kisgyékényes 300 lakosából 43 magyar és 255 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben Alsógyőröd 426 lakosából 81 magyar és 341 csehszlovák volt. 1921-ben Felsőgyőröd 417 lakosából 11 magyar és 394 csehszlovák volt. 1921-ben Kisgyékényes 339 lakosából 28 magyar és 295 csehszlovák volt.
1930-ban Alsógyőröd 423 lakosából 75 magyar és 348 csehszlovák volt. 1930-ban Felsőgyőröd 474 lakosából 21 magyar és 441 csehszlovák volt. 1930-ban Kisgyékényes 394 lakosából 40 magyar és 352 csehszlovák volt.
1941-ben Alsógyőröd 475 lakosából 459 magyar és 16 szlovák volt. 1941-ben Felsőgyőröd 514 lakosából 403 magyar és 111 szlovák volt. 1941-ben Kisgyékényes 441 lakosából 396 magyar és 44 szlovák volt.
1991-ben Nagygyőröd 1394 lakosából 49 magyar és 1326 szlovák volt.
Nagygyőrödöt 2001-ben 1305-en lakták: 1252 szlovák, 33 magyar, 8 cseh, 12 egyéb nemzetiségű.[18]
2011-ben Nagygyőröd 1247 lakosából 1197 szlovák és 26 magyar volt.
2021-ben 1319 lakosából 1210 (+8) szlovák, 24 (+2) magyar, 4 (+2) cigány, 11 (+2) egyéb és 70 ismeretlen nemzetiségű volt.[19]
Neves személyek
[szerkesztés]- Alsógyőrödön szolgált Jónás Imre plébános.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Szent Márton tiszteletére szentelt barokk stílusú, római katolikus temploma 1723-ban, a középkori templom helyén épült.
- Szentháromság oszlopa a 19. század elején készült.
- Szent Flórián szobrát 1888-ban emelték.
Lásd még
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Községinfó
- Nagygyőröd Szlovákia térképén
- A község a barsi régió honlapján Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk Archiválva 2008. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Nagygyőröd a Via Sancti Martini honlapján
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Csapodi Csaba: Barsmegye verebélyi járásának nemzetiségi viszonyai az újkorban. A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1942, 720.
- ↑ Szilágyi Sándor 1878: Illésházy István és más főurak levelezése 1605–1608-ban. Magyar Történelmi Tár 3/1, 891-892.
- ↑ Teleki József 1853: Hunyadiak kora Magyarországon 6. Pest, 252.
- ↑ Belügyi Közlöny XI/41, 413-414 Bars vármegye községei és egyéb lakott helyei neveinek megállapítása.
- ↑ Lásd például Belügyi Közlöny 1938/56, 1210 A visszacsatolt felvidéki területeken és azokkal határos részeken alakított vármegyék járás beosztása.
- ↑ 2.. pont, 2011. évi 534. kormányrendelet Nariadenie vlády Slovenskej republiky, ktorým sa mení a dopĺňa nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 221/1999 Z. z., ktorým sa vydáva zoznam obcí, v ktorých občania Slovenskej republiky patriaci k národnostnej menšine tvoria najmenej 20 % obyvateľstva (Szlovák nyelven) (Hozzáférés ideje: 2021. július 16.) Az 534/2011. sz. szlovák kormányrendelet melléklete, eredetileg a 221/1999-es kormányrendelet 2012-től hatályos mellékletének módosítása. Megjegyzendő, hogy a kisebbségi kormánybiztos hivatala által összeállított lista azonban nem veszi figyelembe még a szlovákiai azonos magyar névalakokat sem, mint ahogy a lista szlovák politikai befolyásoltsága is egyértelmű. Veres István: Ógyalla lehet, Nemeskosút nem. Új Szó, LXIV. évf. 294. sz. (2011. december 21.) 3. o. A szlovák jogrend értelmében a településeknek vagy azok részeinek ma is csak egy hivatalos szlovák neve van (Új Szó 2022. július 26.), tehát a magyar helységnévhasználat a kormányrendeletek mellékletei ellenére sem minősülnek hivatalos helynévnek Szlovákiában.
- ↑ Reiszig Ede: Bars vármegye története.
- ↑ Anyakönyvi bejegyzés.
- ↑ PMH 1924. július 17., 2.
- ↑ PMH 1927. március 30., 5.
- ↑ Prágai Magyar Hírlap 1928. június 4., 4; 1928. szeptember 1., 2.
- ↑ PMH 1928. december 12., 7.
- ↑ PMH 1928. szeptember 25., 7.
- ↑ PMH 1933. április 16., 23.
- ↑ Fejér VI/2, 234; Bártfai Szabó 1910, 41, 44, 763 17. j.
- ↑ Szlovákia településeinek adatbázisa
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=105473&settlement_name=
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- 2020 Zsigmondkori Oklevéltár XIV. 1427. Budapest, No. 639, 1229, 1239 (Patyi puszta is)
A Lévai járás települései | ||
|---|---|---|
Léva (Levice) | ||
Alsópél (Dolný Pial) · Alsószecse (Dolná Seč) · Alsószemeréd (Dolné Semerovce) · Bajka (Bajka) · Baka (Devičany) · Bakabánya (Pukanec) · Bakaszenes (Uhliská) · Barsbese (Beša) · Barsendréd (Ondrejovce) · Barsvárad (Tekovský Hrádok) · Bát (Bátovce) · Berekalja (Podlužany) · Borfő (Brhlovce) · Bori (Bory) · Csata (Čata) · Csejkő (Čajkov) · Cseke (Čaka) · Dalmad (Domadice) · Deménd (Demandice) · Derzsenye (Drženice) · Egeg (Hokovce) · Ény (Iňa) · Érsekkéty (Keť) · Fakóvezekény (Plavé Vozokany) · Farnad (Farná) · Felsőpél (Horný Pial) · Felsőszecse (Horná Seč) · Felsőszemeréd (Horné Semerovce) · Felsőtúr (Horné Turovce) · Garamkelecsény (Hronské Kľačany) · Garamkeszi (Hronské Kosihy) · Garamkovácsi (Kozárovce) · Garamlök (Lok) · Garamsalló (Šalov) · Garamszentgyörgy (Jur nad Hronom) · Garamszőlős (Rybník) · Garamtolmács (Tlmače) · Garamújfalu (Nová Dedina) · Gyerk (Hrkovce) · Hontalmás (Jabloňovce) · Hontbagonya (Bohunice) · Hontbesenyőd (Pečenice) · Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica) · Hontnádas (Hontianske Trsťany) · Ipolybél (Bielovce) · Ipolyfödémes (Ipeľské Úľany) · Ipolypásztó (Pastovce) · Ipolyság (Šahy) · Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) · Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom) · Kálna (Kalná nad Hronom) · Kereskény (Krškany) · Kétfegyvernek (Zbrojníky) · Kiskoszmály (Malé Kozmálovce) · Kisóvár (Starý Hrádok) · Kisölved (Malé Ludince) · Kistompa (Tupá) · Kural (Kuraľany) · Lekér (Hronovce) · Lontó (Lontov) · Lüle (Lula) · Málas (Málaš) · Nagygyőröd (Veľký Ďur) · Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce) · Nagyod (Vyšné nad Hronom) · Nagyölved (Veľké Ludince) · Nagysalló (Tekovské Lužany) · Nagytúr (Veľké Turovce) · Nemesoroszi (Kukučínov) · Nyírágó (Nýrovce) · Óbars (Starý Tekov) · Oroszka (Pohronský Ruskov) · Palást (Plášťovce) · Peszektergenye (Sikenica) · Sáró (Šarovce) · Setétkút (Jesenské) · Szalatnya (Slatina) · Szántó (Santovka) · Százd (Sazdice) · Szete (Kubáňovo) · Töhöl (Tehla) · Tőre (Turá) · Újbars (Nový Tekov) · Vámosladány (Mýtne Ludany) · Zalaba (Zalaba) · Zselíz (Želiezovce) · Zsember (Žemberovce) · Zsemlér (Žemliare) |  | |
