Setétkút
| Setétkút (Jesenské) | |||
_templom_1.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Lévai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1251 | ||
| Polgármester | Jana Vančová | ||
| Irányítószám | 935 36 | ||
| Körzethívószám | 036 | ||
| Forgalmi rendszám | LV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 49 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 177 m | ||
| Terület | 3,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 09′ 49″, k. h. 18° 24′ 36″48.163600°N 18.410000°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 49″, k. h. 18° 24′ 36″48.163600°N 18.410000°E | |||
| Setétkút weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Setétkút (szlovákul: Jesenské, 1945-1992 közt (a megálló neve mai napig): Jesenské Údolie) kisközség Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Lévától 18 km-re délnyugatra, a Garammenti-dombság északkeleti részén fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén már a kora középkorban település állt. Ezt bizonyítja az itt feltárt 9. századi sír és 11. századi temető.
A mai falut 1251-ben „Sytetkuth” néven említik először. Helyi nemesek birtoka volt. 1573-ban a török pusztította,[2] de később újratelepítették. 1657-ben már „Setétkút” néven említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SETÉTKÚT. Tót falu Bars Várm. földes Urai Emödy, és Balog Urak; határja síkos, és jó, fája, legelője van; malma is alkalmatos.”[3]
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Setétkút, tót-magyar falu, Bars vgyében, 99 kath., 6 ref. lak. F. u. többen. Ut. p. Verebély.”[4]
1892-ben Barsbeséhez csatolták, a korabeli forrásokban Setétkút-major néven szerepel.
Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Setétkút négy elpusztult telkéről az 1657-iki összeírás emlékezik meg. Előzőleg már 1573-ban is a török pusztította. A mult században még önálló község volt. Földesura az ősi Lüley család volt. Az 1852-iki nov. 23-iki ősiségi pátens alapján a zálogbirtokos Kelecsényi Zsigmond és Rafael tulajdonává lett.”[5]
A trianoni diktátumig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1926-ban önálló község lett, de a magyarok 1939-ben ismét visszacsatolták Barsbeséhez. 1939 és 1945 között újra Magyarország része volt. 1945-től rövid ideig Jesenské Údolie néven ismét önálló község, de hamarosan visszacsatolták Barsbeséhez. 1992. július 1-jétől Jesenské néven önálló községgé alakult.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 68-an lakták, ebből 65 magyar és 3 szlovák anyanyelvű.
1890-ben 75 lakosából 66 magyar és 9 szlovák anyanyelvű.
2001-ben 35 lakosából 33 fő szlovák és 2 magyar volt.[6]
2011-ben 45 lakosából 41 szlovák, 2 cseh, 1 magyar és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 49 lakosából 45 szlovák, 1 magyar, 1 egyéb és 2 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]
Nevezetességei
[szerkesztés]_k%C3%B6zs%C3%A9gh%C3%A1za_1.jpg)
_SzNF_eml%C3%A9km%C5%B1.jpg)
- Bosco Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1938-ban épült. Vitrázsablakait Jan Říha brünni műhelye készítette.[8]
- Nepomuki Szent János szobra 1783-ban készült, 1930-ban megújították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Reiszig Ede: Bars vármegye története.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.)
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]
- ↑ ma7.sk
- ↑ Oltár zo zlatého ónyxu a dobové vitráže. [2021. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Lévai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
