Ugrás a tartalomhoz

Kiskoszmály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskoszmály (Malé Kozmálovce)
Kiskoszmály címere
Kiskoszmály címere		 Kiskoszmály zászlaja
Kiskoszmály zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1332
PolgármesterLadislav Pisch
Irányítószám935 21
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség381 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság172 m
Terület9,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′, k. h. 18° 31′48.283333°N 18.516667°EKoordináták: é. sz. 48° 17′, k. h. 18° 31′48.283333°N 18.516667°E
Kiskoszmály weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskoszmály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiskoszmály (szlovákul Malé Kozmálovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Lévától 14 km-re északnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorszakban is éltek emberek. A koraközépkorban nagymorva erődített település állt itt.

A mai település neve – mely már a győztes Pozsonyi csatát megelőzően népesült be magyar lakossággal – az 1332-ben felvett pápai tizedjegyzékben bukkan fel először, majd 1372-ben említik "Kys Kozmál" alakban. Sárói nemesek birtoka, majd 1489-től Gímes várának uradalmához tartozott. 1601-ben 35 ház állt a településen. 1618-ban megtámadta és felégette a török. 1619-ben hódolt falu volt.[2] 1718-tól az érsekújvári uradalom része. A 18. század elején kastély épült itt, mely később úgy megrongálódott, hogy le kellett bontani. 1828-ban 89 háza volt 583 lakossal, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1853-ban Ordódy Ágoston segítségével a katolikusok saját iskolát hoztak létre.[3]

Az I. világháborút követően a Kálvini-Református Timóteus Társaság árvaházat alapít és tart fenn. Pedagógiai szaktanácsadója Karácsony Sándor debreceni professzor, a XX. század legkiemelkedőbb magyar pedagógusa volt. A II. világháborút követő etnikai tisztogatás során szűnt meg, mikoris a falu magyar lakosságát kitelepítették, vagy deportálták.

Fényes Elek geográfiai szótárában így ír: "Kis-Koszmály, (Kozmalovcze), Bars m. magyar falu, a Garan jobb partján, Uj Barshoz 1/2 mfd. 313 kath., 186 ref. lak. Földjei jó buzát, rozsot teremnek, szőlleje, s tölgyes erdeje van. F. u. gr. Migazzi. Ut. p. Léva." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1918-ban a nagybirtokot felparcellázták.

1985-1994 között Tolmácshoz csatolták.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 664 lakosából 589 magyar és 42 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 676 lakosából 659 magyar és 12 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 642 lakosából 612 magyar és 30 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 613 lakosából 572 magyar, 38 szlovák és 3 német anyanyelvű volt. Ekkor 365 katolikus, 238 református és 10 izraelita lakta a falut.

1921-ben 572 lakosából 528 magyar és 37 csehszlovák volt.

1930-ban 620 lakosából 467 magyar és 152 csehszlovák volt.

1941-ben 619 lakosából 595 magyar és 20 szlovák volt.

Az 1920-as években a még színmagyar falu lakosából a Beneš-dekrétumok miatti kitelepítés, illetve deportálás és szlovák betelepítés után a község nemzetiségi képe teljesen megváltozott.

2001-ben 402 lakosából 348 szlovák és 48 magyar volt.

2011-ben 391 lakosából 350 szlovák és 30 magyar volt.

2021-ben 381 lakosából 323 (+1) szlovák, 13 (+2) magyar, 6 egyéb és 39 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
  • Klasszicista kastélya a 19. század elején épült.
  • A falu déli részén levő szőlőhegyen kitűnő borokat termelnek.
  • A határában található Koszmályi tó a horgászok és vízisportkedvelők paradicsoma.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Jan Rypka 1927: Čtyři turecké listiny z Dolného Kamence na Slovensku. Prúdy.
  3. ↑ Némethy Lajos 1894: Series Parochiarum et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Strigonii, 831.
  4. ↑ ma7.sk

Források

[szerkesztés]
  • Štefan Janšák 1931: Staré osídlenie Slovenska. In: Sborník Muz. Slov. Spoločnosti 25.
  • Vojtech Budinský-Krička 1947: Nové nálezy kostrových hrobov z doby hradištnej na juhozápadnom Slovensku. Časopis Muz. slov. Spoločnosti 37—38, 34.
  • Kliský, M. 1964: Územné rozšírenie a chronológia karolínskych mečov. ŠZ 14, 114.
  • Alojz Habovštiak 1978: Malé Kozmálovce, okres Levice In: Bohuslav Chropovský: Významné Slovanské náleziská na Slovensku. 124.
  • Hegyi Klára 1995: Török berendezkedés Magyarországon
  • Bednár, Peter – Jakubčinová, Miriam – Poláková, Zuzana 2011: Zameranie a zisťovací výskum včasnostredovekého opevnenia v Malých Kozmálovciach. Archeologické výskumy a nálezy na Slovensku v roku 2009
  • Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 48 No. 111.
  • hradiska.sk

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kiskoszmály&oldid=27364080”