Ugrás a tartalomhoz

Lekér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Likér.
Lekér (Hronovce)
A volt apátsági kastély
A volt apátsági kastély
Lekér címere
Lekér címere		 Lekér zászlaja
Lekér zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1239
PolgármesterCsudai Róbert
Irányítószám935 61
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség1486 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság131 m
Terület30,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 00′ 15″, k. h. 18° 39′ 20″48.004167°N 18.655556°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 15″, k. h. 18° 39′ 20″48.004167°N 18.655556°E
Lekér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lekér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lekér (szlovákul Hronovce, korábban Čajakovo, németül Lecker) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Lekér, Garamdamásd és Garamvezekény egyesítésével jött létre.

Fekvése

[szerkesztés]

Lévától 30 km-re délre, a Garam jobb partján fekszik.

Elnevezése

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A második világháború után Csehszlovákiában a jogfosztások ideje alatt a magyar nyelv használatát előbb betiltották, majd korlátozták.[2]

Lekér, Garamdamásd és Garamvezekény 1968-ban egyesült, ezért értelemszerűen az egyesült településnek nincs hivatalos magyar névalakja. A szlovák jogrend értelmében a településeknek vagy azok részeinek ma is csak egy hivatalos szlovák neve van,[3] tehát a magyar helységnévhasználat a kormányrendeletek mellékletei ellenére nem minősülnek hivatalos magyar helynévnek. Az 534/2011 sz. szlovák kormányrendeletének melléklete értelmében a szlovákiai közigazgatásban használható magyar forma Lekér (Ezt használják az önkormányzatok a magyar nyelvű érintkezésükben legalább 1999-től, amióta a korábbi kormányrendelet hatályos és ez szerepel többek között a helységnévtáblákon is).[4] Megjegyzendő, hogy a kisebbségi kormánybiztos hivatala által összeállított lista azonban nem veszi figyelembe még a szlovákiai azonos magyar névalakokat sem, mint ahogy a lista szlovák politikai befolyásoltsága is egyértelmű.[5]

Története

[szerkesztés]

Lekér területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A későbbi korokból a régészek a magyari és a hallstatti kultúra emlékeit tárták itt fel.

A települést 1256-ban "Sereful", 1269-ben "Seraphino", 1293-ban "Leker", 1340-ben "Monasterium Seraphini de Leker" néven említik. Garamdamásd első említése 1239-ben Damas alakban, Garamvezekényé 1240-ben "Vezekyn" alakban történik.

Lekéren 1256-ban említik az itteni bencés apátságot. A falu 1293-ra megszűnt, de Csata és Oroszka falvak is az itteni apátsághoz tartoztak. 1508-ban a kolostornak csak apátja volt. 1536-ban a lévai váruradalomhoz tartozott, később a nagyszombati jezsuitáké lett. 1601-ben malom és 20 ház, 1720-ban 31 adózó volt a faluban. 1828-ban 69 házában 457 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

  • 1549.

Összeírás urbarialis szolgáltatásokról, a töröknek adózó falvak jegyzékével.

„Registrum” (címmel) – „tempore et Capitaneatu Johannis Schrabrag” – Turcis etiam serwit. – Telkenként 45 dénár census, (ebből 5 dénár a karácsonyi sertés megváltására esik). Muneralia. csirke, torta, fél sajt és 4 tojás. – 9 telkes jobbágy. – Teljes ekefogat után 2 szapu búzát és ugyanannyi zabot adnak. – Kaszálási és begyűjtési robot. – Két malom, összesen 7 kerékkel.

  • 1776. szeptember 13.

Aláírás nélkül. Kelt Pozsonyban. ”Consignatio proventuum…”, melyet a kamara pozsonyi számvevősége készített.

"Lekér" Allódiális földek, melyeket a jobbágyok robotban művelnek, 3 nyomás, köbölnyi vetés: árpa, zab, kétszeres, köbölnyi termés: kétszeres, árpa, zab. Le a művelés költségei = bevétel. – Rétekről orgia széna, le a robot értéke = bevétel. Konyha- és káposztáskert bevétele. – Allódiumban: tehén és bika. – A tehenek utáni vaj, sajt, borjú értéke. 23 jobbágy és egésztelek, zsellér 15. Census, robotnap értéke. Viktuália készpénzértéke. Kilenced mérőben: búza, árpa, zab, köles, értéke. A tized mérőben. Méh kilenced és tized értéke. 1774-ben emelt új malom haszna: búza, árpa köbölben, mészárszék árendája: készpénz és libra faggyú. – Erdő haszna fából.

  • 1790. július 18.

Birtokösszeíró: nincs jelezve.

"Lekér" A helység fekvése, határai, szomszédok. Uradalmi épületek leírása: kocsmaház, mészárszék, pálinkafőző, téglaégető, majorház, magtár, urasági kastély, plébániaház. Svájci tehenészet, állatállomány, vaj- és sajthozam; méhészet. – 24 29/32 egész sessio, 25 jobbágyház, 24 saját házában lakó zsellér. Jobbágysessiók: a földek minősége jó terméshozam búzából hatszoros, árpából négy és félszeres, zabból hétszeres; jó értékesítési lehetőség. Faizás az uradalmi erdőkben. Földesúri legelő-terület közös a faluval. Új telepítésű szőlők még nem teremnek. Az alattvalók jó anyagi viszonyok között vannak és a szolgáltatásaikat pontosan teljesítik. – Jobbágyszolgáltatások: készpénz census; természetbeniek: kappan, csirke, tojás, közös ajándékként borjú. Évi 52 nap igásrobot, tüzifa-szállítás, hosszú-fuvar. A saját házukban lakó zsellérek gyalogrobottal szolgálnak, szoktak az uraságtól kapni földet is. – Az igás- és gyalogrobotok felhasználása a földesúri szántók, rétek és kertek művelésénél. Az alattvalók levélhordási és fuvar kötelességei. A fonási kötelezettséget készpénzzel váltják meg. Terménykilencedek és tizedek: búza, árpa, zab és köles terményekből. A méhek utáni kilencedet készpénzzel váltják meg. – Földesúri jövedelem a kilencedek és tizedek szalmahozamából. Az új ültetésű szőlők után természetben még nem adhatnak dézsmát, de a tizedet és kilencedet készpénzzel váltják meg, ezt a földesúr azért hajtja be rajtuk, mert a betelepített szőlőterületek terménydézsmájától – ha azokat termőföldként hasznosítanák – addig míg a szőlők nem teremnek, elesik. – Az allódiális földek vetéskapacitása, terméshozama, tiszta haszna. Az allódiális rétek szénatermése. Lenföldek terméshozama. A földesúri kertek haszna, alma-, körte- és szilvafák. A földesúri erdők utáni jövedelem fehér fűz "Felbe" erdők "welche alle 6 Jahre abgestutzet werden können". Földesúri jövedelmek: a kocsma, mészárszék, pálinkafőző, a régi apátsági épület, a malom, a halászat, a téglaégető árendájából.

Vályi András szerint "LEKÉR. Magyar falu Bars Várm. földes Ura a’ Lekéri Apáturaság, lakosai katolikusok, fekszik Lévához 3 mértföldnyire, legelője elég van, malma helyben, földgye, réttye jó, fája fűzesekből áll."[6]

Fényes Elek szerint "Lekér, magyar falu, Bars vmegyében, a Garan jobb partján, az Esztergomba vivő országutban: 469 kath. lak. egy szép kath. paroch. templommal, s urasági kastéllyal. Határa igen termékeny, különösen sok szénája és legelője van. Vízi malmok. F. u. a lekéri apát, s feje egy uradalomnak. Ut. posta Zseliz 1 óra."[7]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

Lekér, Garamdamásd és Garamvezekény községeket 1968-ban egyesítették.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban Lekérnek 553 magyar és 5 szlovák anyanyelvű lakosa volt. Garamdamásdnak 557 magyar és 1 szlovák anyanyelvű lakosa volt. Garamvezekénynek 769 magyar és 4 szlovák anyanyelvű lakosa volt.

1890-ben Lekérnek 592 magyar és 11 szlovák anyanyelvű lakosa volt. Garamdamásdnak 685 magyar és 1 szlovák anyanyelvű lakosa volt. Garamvezekénynek 780 magyar és 1 szlovák anyanyelvű lakosa volt.

1900-ban Lekérnek 671 magyar és 7 szlovák anyanyelvű lakosa volt. Garamdamásdnak 691 magyar és 1 szlovák anyanyelvű lakosa volt. Garamvezekénynek 803 magyar és 8 szlovák anyanyelvű lakosa volt.

1910-ben Lekérnek 760 lakosa mind magyar anyanyelvű volt. Garamdamásd 656 lakosából 636 magyar és 20 szlovák anyanyelvű lakosa volt. Garamvezekény 760 lakosából 746 magyar és 3 szlovák anyanyelvű lakosa volt.

1921-ben Lekérnek 734 magyar és 23 csehszlovák lakosa volt. Garamdamásdnak 630 magyar és 14 csehszlovák lakosa volt. Garamvezekénynek 671 magyar és 1 csehszlovák lakosa volt.

1930-ban Lekérnek 537 magyar és 80 csehszlovák lakosa volt. Garamdamásdnak 564 magyar és 86 csehszlovák lakosa volt. Garamvezekénynek 635 magyar és 11 csehszlovák lakosa volt.

1941-ben Lekérnek 580 magyar és 9 szlovák lakosa volt. Garamdamásdnak 575 magyar lakosa volt. Garamvezekénynek 611 magyar lakosa volt.

1991-ben 1474 lakosából 760 magyar és 663 szlovák volt.

2001-ben 1470 lakosából 706 magyar és 661 szlovák volt.

2011-ben 1498 lakosából 771 fő szlovák és 619 magyar volt.

2021-ben 1486 lakosából 817 (+39) szlovák, 560 (+35) magyar, 8 (+68) cigány, 22 (+1) egyéb és 79 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1849-ben Simor Mór nagycétényi plébános, esperes.
  • Itt született 1944-ben Kurucz Sándor Balázs Béla-díjas (2007) operatőr.
  • Garamdamásdon született 1879. január 15-én Dénes (Deutsch) Lajos tanár, esztéta, oktatáspolitikus.
  • Garamdamásdon született 1887-ben Porubszky Géza Viktor plébános, országgyűlési képviselő.
  • Garamvezekényen született 1814-ben Kovács Sebestény Endre orvos, sebész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
  • Garamvezekényen született 1923-ban Réthy Lajos József Gyula immunológus orvosprofesszor.
  • Garamvezekényen született 1945-ben Szilva József festő- és grafikusművész.
  • Itt hunyt el 1825-ben Fekete József katolikus pap.
  • Itt hunyt el 1861-ben Szabó Ferenc római katolikus plébános, táblabíró.
  • Itt szolgált Rendek József (1810-1875) esztergomi kanonok, táblabíró, egyházi író.

Nevezetességei

[szerkesztés]
A falu egy régi képeslapon
  • Római katolikus temploma a 18. században épült.
  • Az egykori apátsági kastélyban ma elmegyógyintézet működik.
  • A Vezekényi rétet 1953-ban tájvédelmi területté nyilvánították.
  • 1995 óta minden évben megrendezik a Zelenyák 13 nevű futóversenyt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lekér&oldid=27500610”