Ugrás a tartalomhoz

Alsószemeréd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsószemeréd (Dolné Semerovce)
Alsószemeréd zászlaja
Alsószemeréd zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
PolgármesterVendelín Baláž
Irányítószám935 84
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség540 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság174 m
Terület11,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′, k. h. 18° 51′48.116667°N 18.850000°EKoordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 18° 51′48.116667°N 18.850000°E
Alsószemeréd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószemeréd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Népvándorláskori lelet, 6. század

Alsószemeréd (szlovákul Dolné Semerovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Története

[szerkesztés]

A község területe már a kőkorszakban is lakott volt. A régészeti leletek alapján a vonaldíszes kerámia és a zselízi csoport embere lakhatott ezen a vidéken. A kora bronzkorból a hévmagyarádi kultúra korhasztásos sírjait tárták fel. A Nagymorva Birodalom idején korai szláv település állhatott a helyén.

A mai település a 13. században keletkezett. 1353-ban Zemered néven említik először. Neve a régi magyar Zemere személynévből származik. A későbbiekben 1403-ban "Alsouzemered", 1511-ben "Zemered Inferior" néven bukkan fel. A 13. század végén mint az ipolyviski vár tartozéka, a gróf Cseszneky család, majd a Szemerédy család tulajdonában állt. A falu kezdetben nem a mai helyén állt, hanem Felsőszemeréd közelében. Mai helyére 1715-ben került, amikor a régi települést a hadak vonulása miatt gyakran sanyargatták. Ekkor malom és 27 adózó háztartás volt a településen. A 19. század elején a Koháry, a Széchenyi, a Forgách, majd az Esterházy, végül a gróf Stainlein-Saalenstein család birtoka. 1828-ban 68 házában 409 lakosa élt. Lakói főként mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak, később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.

Vályi András szerint "Alsó, Felső Szemeréd. Két Magyar falu Hont Várm. Alsónak földes Ura Gr. Koháry Uraság, amannak pedig több Urak; Felső az Alsónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Honthoz 2 mértföldnyire, a’ Selmetzi víz mellett; határbéli földgyeik jól termők, külömbféle vagyonnyaikat jó áron eladhattyák."[2]

Fényes Elek szerint "Szemeréd (Alsó), Szemerovcze, magyar falu, Honth vmegyében, Ipolysághoz nyugotra 4 mfd. 354 kath. lak. Kath. paroch. templom. Szép urasági kastély, és kert. Gazdag határja bővelkedik gabonával, borral, gyümölcscsel, fával; gr. Forgách birta, de mostanában megvette tőle gr. Eszterházy Józsefnő."[3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott, ezután Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

2023-ban a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az előző évi önkormányzati választási eredményeket.[4]

Népesség

[szerkesztés]

1880-ban 422 lakosából 378 magyar, 23 szlovák és 11 német anyanyelvű volt. Ebből 401 római katolikus, 10-10 evangélikus és izraelita és 1 református vallású volt.

1890-ben 514 lakosából 492 magyar, 18 szlovák és 2-2 német és szlovén anyanyelvű volt.

1900-ban 571 lakosából 552 magyar, 14 szlovák és 5 német anyanyelvű volt.

1910-ben 509 lakosából 497 magyar, 9 szlovák és 3 német anyanyelvű volt. Ebből 501 katolikus, 4 izraelita, 3 református és 1 evangélikus vallású volt.

1919-ben 574 lakosából 540 magyar és 34 csehszlovák.[5]

1921-ben 611 lakosából 522 magyar, 82 csehszlovák, 1 német és 6 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 599 római katolikus, 11 református és 1 evangélikus vallású volt.

1930-ban 598 lakosából 457 magyar, 135 csehszlovák, 4 zsidó és 2 német volt. Ebből 579 római katolikus, 9 evangélikus, 8 izraelita és 2 egyéb vallású volt.

1941-ben 613 lakosából 612 magyar, 1 szlovák és 4 egyéb nemzetiségű volt.

1970-ben 580 lakosából 494 magyar, 85 szlovák és 1 lengyel volt.

1980-ban 523 lakosából 454 magyar, 68 szlovák és 1 lengyel volt.

1991-ben 462 lakosából 340 magyar, 73 szlovák, 47 cigány és 1-1 morva és cseh volt.

2001-ben 499 lakosából 296 magyar, 101 cigány, 93 szlovák, 1 cseh és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.

2011-ben 542 lakosából 264 szlovák, 212 magyar, 65 cigány és 1 cseh volt.

2021-ben 540 lakossából 199 (+3) cigány, 172 (+8) magyar, 132 (+3) szlovák és 37 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1853-ban Perger Lajos egyházi író.
  • Itt született 1887-ben Decleva Zoltán magyar vezérezredes, a 3. magyar hadsereg parancsnoka, magyar királyi titkos tanácsos.
  • Itt hunyt el Misák József kertész 1939 december 29-én.
  • 1862 és 1874 között a falu papja volt Fábián János címzetes kanonok, egyházi író.
  • 1874 és 1929 között volt a falu papja Viszolajszky Károly egyházi író. Egyháztörténeti művei, valamint zarándokútjairól útleírásai jelentek meg.
  • Itt szolgált Herdics György (1966) szlovákiai magyar pap, címzetes apát, tiszteletbeli kanonok, esperes, a Remény hetilap főszerkesztője, egyetemi tanár.
  • Itt szolgált Szüllő Rezső (1912–1982) plébános.
  • Itt szolgált Andrisz Rezső (1902-1967) római katolikus esperes.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Viszolajszky Károly sírja
    Viszolajszky Károly sírja
  • Iskola
    Iskola
  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1884-ben épült, neoklasszicista stílusban.
  • A falu közepén álló kastélyt a Koháry család építtette barokk stílusban. 1883-ban akkori tulajdonosa, Stainlein Leontin emelettel bővítette és az irgalmas rendi nővéreknek adta. 1948-ig kolostorként működött.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ dennikn.sk
  5. ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 35.
  6. ↑ ma7.sk

Források

[szerkesztés]
  • Gabriel Fusek 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 194-195.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Dolné Semerovce
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószemeréd témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsószemeréd&oldid=26533351”