Brogyán
| Brogyán (Brodzany) | |||
 | |||
| Brogyáni utcakép | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Simonyi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Anton Zima | ||
| Irányítószám | 958 42 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | PE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 878 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 198 m | ||
| Terület | 18,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 36′ 30″, k. h. 18° 20′ 30″48.608333°N 18.341667°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 30″, k. h. 18° 20′ 30″48.608333°N 18.341667°E | |||
| Brogyán weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brogyán témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Brogyán (1899-ig Brogyán, szlovákul Brodzany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Simonytól 3 km-re délnyugatra, a Nyitra bal partján található.
Története
[szerkesztés]Az 1953-ban feltárt régészeti leletek tanúsága szerint már i. e. 5000 körül éltek itt vonaldíszes kerámiákat készítő emberek. A brogyán-nyitrai kultúra népe i. e. 3500 és 3100 között lakta e vidéket. A 9. századtól már bizonyosan szláv település volt a falu helyén.
1293-ban Borogen néven említik először. A település neve a szláv brod (= gázló) főnévből származik és a Nyitra folyó itteni átkelőhelyére utal. 1377-ben a Brogyáni családnak állt udvarháza a faluban. A falunak 1516-ban a Kvassay család is birtokosa lett. Ettől kezdve állandó birtokvita színtere volt a település a korábbi birtokos Brogyáni és a Kvassay család között. Ennek a korszaknak 1844-ben szakadt vége, amikor a korábbi sikeres osztrák diplomata és szentpétervári követ, Gustav von Friesenhof lett a község fő birtokosa. A bárói család megjelenésével új korszak köszöntött rá a községre. Élénk kulturális élet bontakozott ki, melynek fő patrónája Natalia Oldenburg hercegnő volt. Ebben az időszakban az osztrák és orosz kulturális élet számos jeles képviselője volt a kastély vendége. A községben 1601-ben 3 nemesi kúria és 61 ház állt. 1797-ben 621 lakosa, 1828-ban 91 házában 636 lakosa volt.
1898 őszén itt alapította meg Balogh Elemér Magyarország első Hangya Szövetkezetét.[2]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott. A község később is igyekezett megtartani gazdag kulturális hagyományait.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 633 lakosából 16 magyar és 596 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 657 lakosából 6 magyar, 13 német, 635 szlovák és 3 egyéb anyanyelvű volt.
1900-ban 808 lakosából 26 magyar és 754 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 802 lakosából 27 magyar, 16 német, 740 szlovák és 19 egyéb anyanyelvű volt.
1921-ben 752 lakosából 8 magyar és 722 csehszlovák volt.
1930-ban 799 lakosából 1 magyar és 779 csehszlovák volt.
1970-ben 930 lakosából 928 szlovák volt.
2001-ben 797 lakosából 1 magyar és 786 szlovák volt.
2011-ben 807 lakosából 794 szlovák volt.
2021-ben 878 lakosából 1 magyar, 844 (+2) szlovák, 8 egyéb és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1632-ben Isaak Zabanius evangélikus lelkész és tanár.
- Itt született 1934-ben Jozef Vladár szlovák régész, egyetemi professzor.
- báró Gustav Vogel von Friesenhof (1807–1889) osztrák diplomata, drezdai, nápolyi és szentpétervári nagykövet.
- Itt volt birtokos báró Friesenhof Gergely (1840–1913) földbirtokos, meteorológus, mezőgazdasági és meteorológiai témájú művek szerzője, nemcsak németül, de magyarul és szlovákul is írt.
- Alekszandra Goncsarova-Friesenhof báróné (1811–1891), Puskin feleségének nővére negyven évig élt a kastélyban.
- Natalia Oldenburg Friesenhof (1854–1937) hercegné, az irodalom, a költészet, a zene, a színház és a festészet területén is maradandót alkotott. Verseskötetét 1909-ben és 1910-ben adták ki Németországban. Sok nagyszerű grafika és rajz szerzője. A nép jótevője, aki iskolát, üzemeket alapított és bőkezű adományokat nyújtott a szegényeknek.
- Alekszandr Szergejevics Puskin özvegye többször megfordult a kastély falai között, amikor meglátogatta húgát, von Friesenhof gróf feleségét.
- Itt szolgált Cherven Tamás (1793-1876) besztercebányai apátkanonok, nagyprépost és püspöki helynök.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Az egykori Brogyáni-várkastély 1669-ben épült, a 18. században barokk stílusban átalakították, a 19. században megújították és bővítették. A reneszánsz kastély 1979 óta Puskin-múzeum, melynek kiállításán a Friesenhof család története, kulturális élete, valamint Puskin rokonai itteni kapcsolatainak és a szlovák irodalom jeles személyiségeinek dokumentumai tekinthetők meg.
- A falu felett, a fák között áll az 1895-ben épített kápolnában a Friesenhof-sírbolt, ahol Puskin feleségének nővére, Alexandra Goncsarova-Friesenhof is nyugszik.
- Római katolikus temploma a 17. század végén, vagy a 18. század elején épült, a korábbi templom alapjain. Tornyát 1753-ban, oldalkápolnáját 1757-ben építették. 1789-1790-ben homlokzatát klasszicista stílusban építették át.
- Evangélikus temploma 1895-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ A „Hangya” termelő-értékesítő és fogyasztási szövetkezet, a magyar gazdaszövetség szövetkezeti központja első 25 éve (PDF). A Hangya saját kiadása, 1923 (Hozzáférés: 2015. június 15.)
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7
- Jozef Vladár 1978: Slovanská bronzová pracka s ľudskou postavou z Brodzian. AVANS 1977, 277-279.
További információk
[szerkesztés]
- Hivatalos oldal Archiválva 2006. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Brogyán Archiválva 2013. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Községinfó
- Brogyán Szlovákia térképén
- E-obce.sk
A Simonyi járás települései | ||
|---|---|---|
Simony (Partizánske) | ||
|  | |
