Sándori
Megjelenés
Sándori (Ostratice) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Trencséni |
Járás | Simonyi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1193 |
Polgármester | Ján Podoba |
Irányítószám | 956 34 |
Körzethívószám | 038 |
Forgalmi rendszám | PE |
Népesség | |
Teljes népesség | 776 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 77 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 182 m |
Terület | 11,31 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 38′ 40″, k. h. 18° 16′ 50″48.644444°N 18.280556°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 40″, k. h. 18° 16′ 50″48.644444°N 18.280556°E | |
Sándori weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándori témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Sándori (1899-ig Kis-Sztrice és Nagy-Sztrice, szlovákul Ostratice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban. Kis- és Nagysándori közös közigazgatási egysége.
Fekvése
[szerkesztés]Simonytól 9 km-re északnyugatra található.
Története
[szerkesztés]A települést 1193-ban „Strece” alakban említik először. 1338-ban „Streche” néven szerepel, 1439-ben azonban már két település, Alsó- és Felső-Streche található a helyén.
Magyar nevét egykori birtokosáról, a Sándor családról kapta.
A trianoni diktátumig mindkét falu Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Kis- és Nagysándorit 1960-ban egyesítették.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben Kissándorinak 331, Nagysándorinak 518, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 393 lakosából 383 szlovák volt.
2011-ben 866 lakosából 834 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Kissándorin született 1863-ban Szulyovszky Dezső magyar jogász, ügyvéd, politikus, a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője, 1906-ban Somogy és Zala vármegye teljhatalmú királyi biztosa.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Kissándori kastélya eredetileg két kastély. Az első a 16. század második felében épült reneszánsz stílusban. A másik a 18. század végén barokk stílusban. 1820 körül empire stílusban építették át és ekkor építették egybe a két kastélyt.
- Nagysándori római katolikus temploma 1737-ben épült barokk stílusban.
- Klasszicista kúriája a 19. század első harmadában épült.
Források
[szerkesztés]- Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany ISBN 978-80-89173-45-7
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal