Ugrás a tartalomhoz

Ószéplak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ószéplak (Krásno)
Ószéplak zászlaja
Ószéplak zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásSimonyi
Rangközség
Első írásos említés1078
PolgármesterMartin Mikloš
Irányítószám958 43
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámPE
Népesség
Teljes népesség526 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség142 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság189 m
Terület3,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 35′ 50″, k. h. 18° 18′ 30″48.597222°N 18.308333°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 50″, k. h. 18° 18′ 30″48.597222°N 18.308333°E
Ószéplak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ószéplak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ószéplak (szlovákul Krásno) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Simonytól 5 km-re délnyugatra, a Nyitra bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község területén a régészeti leletek szerint már a kőkorszakban éltek emberek, a lengyeli kultúra települése állt itt. Később a nagyrévi és a La Tène kultúráknak állt települése ezen a területen, mely a római korban is lakott volt.

Nem hiteles adatok szerint a falu már 1078-ban létezett. Az első hiteles írásos említés 1295-ből való "Zeplok" alakban. Chrib nevű határrészén a 11. és 14. század között település állt. Temploma 11. századi volt és még 1798-ban is használták. 1337-ben "Sceplak" néven bukkan fel az írott forrásokban. A 18. századig több nemesi család osztozott a község birtokain. 1334-ben Vörös Tamás, 1559-ig a Russói, később a Tapolcsányi Tamások, a Keglevichek, Koháriak és mások a birtokosai. 1553-ban 11 porta állt a településen. 1715-ben 8 adózó háztartása volt. 1778-ban 2 nemesi, 14 jobbágy, 13 zsellér háztartása létezett. 1828-ban 37 házát 2559-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, a nők szövéssel foglalkoztak. A 18. század végén 2 csizmadia, szabó és asztalos is működött a községben. A 19. században Gregor Friesenhof báró lett a falu birtokosa, a művelt osztrák család nagy fellendülést hozott a község életére.

Fényes Elek szerint "Ó-Krasznó, másként Széplak, Nyitra m. tót falu, Bars vmegye szélén: 254 kath., 5 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Ny. Zsámbokrét."[2]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 363, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 530 lakosából 526 szlovák volt.

2011-ben 513 lakosából 500 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Martin BónaJán Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7
  • Stanislava Gogová - Oldřich Krupica - Mário Žáčik 2013: Kostolný cintorín v Krásne - tribečské spoločenstvo vo vrcholnom stredoveku. Hradec Králové.
  • Ľudmila Kraskovská 1962: Nálezy viedenských fenigov na Slovensku. Num. sborník 7, 143.
  • Krupica, O. 1954: Výskum v Krásne na Slovensku. Archeologické rozhledy VI, 363, obr. 162.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]