Turcsány

	Turcsány (Turčianky)
	; Turcsány zászlaja
	; Turcsány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Simonyi
Rang	község
Első írásos említés	1293
Polgármester	Eva Dragulová
Irányítószám	958 44
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	PE
	Népesség
Teljes népesség	140 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	40 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	223 m
Terület	3,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 34′ 50″, k. h. 18° 19′ 15″48.580556°N 18.320833°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 50″, k. h. 18° 19′ 15″48.580556°N 18.320833°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Turcsány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turcsány (1898-ig Turcsánka, szlovákul Turčianky) falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Fekvése

Simonytól 8 km-re délnyugatra fekszik.

Története

A község területén már az újkőkorban is éltek emberek. A bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt itt.

A mai települést 1293-ban "Nova Villa Turchan" néven említik először. 1327-ben "Turchan", 1773-ban "Turcsanka" volt a neve. A Divéky, majd a Turcsányi család birtoka. 1341 és 1430 között a kolosi apátságé, majd a Turcsányi, Bossányi, Kolbusiczky családoké. 1715-ben 2 zsellér háztartása volt. 1778-ban 3 nemesi, 8 jobbágy és 5 zsellér háztartás létezett a településen. 1828-ban 35 házában 240 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, idénymunkákkal foglalkoztak. A faluban kőbánya is működött.

Vályi András szerint " TURCSÁNKA. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Turcsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Krasznóhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja ollyan, mint Janofalváé."^[2]

Fényes Elek szerint " Turcsánka, tót falu, Nyitra vmegyében, Széplak filial., 240 kath. lak. F. u. a Turcsányi csal."^[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Turcsánka, Barsmegyével határos tót község Ó-Széplak mellett, 150 r. kath. lakossal. Postája Tőkés-Ujfalu, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bossány. A falu határában kitünő kőbánya van. Földesurai a XIII. század végén a Divék nemzetségbeliek voltak, később a Turcsányi-család."^[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 142, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 152 lakosából 151 szlovák volt.

2011-ben 149 lakosából 147 szlovák volt.

Nevezetességei

A falu középkori, valószínűleg román stílusú templomának romjai.
Neogótikus kápolna a 19. század második feléből.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

Források

Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]