Ebedec
Ebedec (Obyce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nyitrai | ||
Járás | Aranyosmaróti | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1075 | ||
Polgármester | Milan Garaj | ||
Irányítószám | 951 95 | ||
Körzethívószám | 037 | ||
Forgalmi rendszám | ZM | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1510 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 48 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 248 m | ||
Terület | 31,27 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 25′ 40″, k. h. 18° 27′ 10″48.427778°N 18.452778°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 40″, k. h. 18° 27′ 10″48.427778°N 18.452778°E | |||
Ebedec weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ebedec témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Ebedec (szlovákul Obyce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Aranyosmaróttól 7 km-re északkeletre, a Zsitva két partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1075-ben említik először. 1367-ben ebedeci családbelieket említenek.[2]
A 19. században az esztergomi székeskáptalan birtoka, barnaszénbányája volt.
Vályi András szerint "EBEDETZ. Opitz. Obitse. Tót falu Bars Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kis Tapoltzai járásban, határja középszerű fája elegendő mind a’ két féle, hutája is van, réttye legelője elég, makkja is helyben, Szent Benedeken piatzozása, második Osztálybéli."[3]
Fényes Elek szerint "Ebedecz, tótul Obicz, tót falu, Bars vgyében, Aranyos-Maróthoz 1, utolsó postájához Verebélyhez 3 1/2 mfd., 650 r. kath. lak. Határa tágas, különösen erdeje roppant. Vannak itt ásványosforrások, szép s kőfaragoknak igen alkalmas fejér kövek, a helységtől félórányira derék papirosmalom és egy üveggyár a Zsitva patak mellett, nem messze a magas Inovecz hegytől; végre közel a papirosmalom, kőszénbánya jó barna kőszénnel. Földesura az esztergomi káptalan."[4]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 844 lakosából 786 szlovák, 19 magyar, 3 német anyanyelvű és 36 csecsemő; ebből 836 római katolikus, 6 zsidó és 2 evangélikus vallású volt.
1890-ben 779 lakosából 743 szlovák, 21 német és 15 magyar anyanyelvű.
1900-ban 851 lakosából 816 szlovák és 35 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1001 lakosából 852 szlovák, 146 magyar és 3 német anyanyelvű.
1919-ben 964 lakosából 955 csehszlovák, 8 magyar és 1 német volt.[5]
1921-ben 1031 lakosából 1026 csehszlovák volt.
1930-ban 1042 lakosából 1039 csehszlovák volt.
1991-ben 1544 lakosából 1541 szlovák és 1 magyar volt.
2001-ben 1565 lakosából 1554 szlovák volt.
2011-ben 1503 lakosából 1471 szlovák.
Neves személyek
[szerkesztés]- Gabi Neumann (1937) izraeli szobrász, grafikus, fényképész
- Štefan Zemanovič (1947-2003) akadémikus szobrász
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ DLDF 208961; Piti Ferenc 2022 (szerk.): Anjou-kori Oklevéltár LI. 1367. Budapest-Szeged.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 107.
Források
[szerkesztés]- Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava, 150-151.
- Hoffmann István 2019: Ómagyar kori helynévmintázatok a Zsitva völgyében. Helynévtörténeti Tanulmányok 15, 49-88.