Ugrás a tartalomhoz

Alsótárnok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsótárnok (Dolná Trnávka)
Alsótárnok zászlaja
Alsótárnok zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rangközség
PolgármesterJuraj Tesák
Irányítószám966 21 (pošta Lovča)
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZH
Népesség
Teljes népesség332 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség123 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Terület2,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 33′ 41″, k. h. 18° 47′ 23″48.561389°N 18.789722°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 41″, k. h. 18° 47′ 23″48.561389°N 18.789722°E
Alsótárnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsótárnok témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsótárnok (1890-ig Alsó-Trnavka, szlovákul: Dolná Trnávka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Garamszentkereszttől 6 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1388-ban „Thornoka Inferior" néven említik először. Neve a szláv trn (= tövis, kökény) főnévből származik. A saskői váruradalom része, később a selmeci bányakamara tulajdonában állt. 1601-ben 16 háza, 1720-ban 16 adózó háztartása volt. 1828-ban 30 házában 196 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: „Alsó, Felső Trnavka. Két tót falu Bars Várm. földes Urok a’ Selmetzi Bányászi Kamara, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek N. Lovtsához, és Zdonyához nem meszsze, és azoknak filiáji; földgyeik középszerűek, legelőjök elég, makk termő erdejek is van."[2]

Fényes Elek szerint: „Trnavka (Alsó-), tót falu, Bars vmegyében, Sz. Kereszthez 1 mfld, 196 kath., lak. F. u. a kamara."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Alsótárnok, garamvölgyi tót kisközség. 1424-ben mint a saskői uradalom birtoka és a saskői vár tartozéka szerepel Alsotharnoka néven. 1563-ban mint a Dóczyak birtokát már Thernavka, majd Trnavka és Trnauka néven találjuk a különféle oklevelekben és munkákban. A mult század elején már a kincstár volt az ura. Temploma nincsen, mert Nagy-Lócsához tartozik. Postája Nagy-Lócsa, távirója Garamszentkereszt, vasúti állomása pedig Geletnek. Lakosainak száma 292."[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

A szlovák nemzeti felkelés idején területén élénk partizántevékenység folyt. 1957-ben alakult földműves szövetkezete.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 316, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 358 lakosából 356 szlovák volt.

2011-ben 350 lakosából 346 szlovák volt.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]