Lócsakürtös
Lócsakürtös (Lovčica-Trubín) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Garamszentkereszti | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1488 | ||
Polgármester | Rudolf Námešný | ||
Irányítószám | 966 23 | ||
Körzethívószám | 045 | ||
Forgalmi rendszám | ZH | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1574 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 327 m | ||
Terület | 34,58 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 37′ 08″, k. h. 18° 47′ 44″48.618889°N 18.795556°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 08″, k. h. 18° 47′ 44″48.618889°N 18.795556°E | |||
Lócsakürtös weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lócsakürtös témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Lócsakürtös (szlovákul: Lovčica-Trubín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. Garamkürtös és Kislócsa egyesítésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Garamszentkereszttől 6 km-re, északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]Garamkürtös
[szerkesztés]Garamkürtöst 1253-ban a garamszentkereszti plébánia irataiban említik először, melyből kiderül, hogy a szentkereszti plébános a kürtösi templomban is misézett. Ebből az is kiderül, hogy a kürtösi templom nagyon régi. A mai templom 1487-ben már bizonyosan állt.
Vályi András szerint: „TRUBIN. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztertze Bányai Püspökség, lakosai katolikusok; földgye jó, réttye bőven van, gyümöltsös, káposztás, és komlós kertyei is vagynak; legelője elég, fája is van."[2]
Fényes Elek szerint: „Trubin, tót falu, Bars vmegyében, Sz. Kereszthez nyugotra 2 mfld, 624 kath. lak. Kath. paroch. templom. Sok szilva, komlófa. F. u. a beszterczei püspök. Ut. p. Selmecz."[3]
Bars vármegye monográfiája szerint: „Garamkürtös, a garamszentkereszti járásban fekvő tót kisközség, 787 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan érsekségi birtok, mely 1311-ben a Csák Máté által feldúlt községek között van említve. Akkoriban Kürt volt a neve, később azután már Trubin tót néven találjuk és a beszterczebányai püspök a földesura. 1544-ben itt tartott pihenőt csapatával Nyáry Ferencz kapitány, a mikor a törökök által szorongatott Balassa Menyhért felszabadítására Lévára indult. Kath. templomáról 1487-ben már mint régi egyházról van említés. Verancsics érsek 1572-ben szintén mint régit említi és mint ilyen szerepel Pázmány munkájában is. A templom, noha több izben rontottak rajta a javításokkal, gótikus részletekkel bír. Postája van a községnek, távirója és vasúti állomása Garamszentkereszt."[4]
A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
A termelőszövetkezet 1950-ben alakult. A mai település 1971. július 9-én Garamkürtös és Kislócsa egyesítéséből jött létre.
Kislócsa
[szerkesztés]Bars vármegye monográfiája szerint: „Kislócsa, garammenti tót és német kisközség, 619 túlnyomóan róm. kath. vallású, tót lakossal. Sorsa nagyjában összefügg Nagylócsa községével. 1487-ben Kisloka néven találjuk említve, később pedig Kis-Lovcsa alakban. Templom a községben nincsen. Postája Garamkürtös, távirója és vasúti állomása Garamszentkereszt."[4]
A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
1971. július 9-én egyesítették Garamkürtössel.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben Garamkürtösnek 894, Kislócsának 705, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1469 lakosából 1451 szlovák volt.
2011-ben 1554 lakosából 1460 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Garamkürtös Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1487 előtt épült.
- Kislócsa kápolnája a 18. században készült.
- A Szentkereszt kápolna 1883-ban, a Szentháromság kápolna 1893-ban épült.
- A község területén két tó található, a kürtösi tó horgászásra alkalmas.
- 2001-ben motokrossz pálya létesült, ahol szlovák bajnoki futamokat rendeznek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Tourist-channel.sk
- Községinfó
- Lócsakürtös Szlovákia térképén
- A pálya a Szlovák Motokrossz Szövetség honlapján Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben