Nyitrakörtvélyes
Nyitrakörtvélyes (Hrušovany) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nyitrai | ||
Járás | Nagytapolcsányi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1318 | ||
Polgármester | Jozef Benca | ||
Irányítószám | 956 13 | ||
Körzethívószám | 038 | ||
Forgalmi rendszám | TO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1067 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 201 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 158 m | ||
Terület | 5,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 26′ 11″, k. h. 18° 05′ 38″48.436389°N 18.093889°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 11″, k. h. 18° 05′ 38″48.436389°N 18.093889°E | |||
Nyitrakörtvélyes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrakörtvélyes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nyitrakörtvélyes (szlovákul Hrušovany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagytapolcsánytól 15 km-re délnyugatra, a Nyitra folyó jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén már az újkőkorszakban is éltek emberek. A régészeti leletek szerint a vonaldíszes kerámiák népének települése állt itt. Nagymorávia idejében szláv település volt a helyén.
A mai községet 1318-ban "Kurtveles" néven említik először. 1392-ben "Kerthuely" néven bukkan fel az oklevelekben. A nyitrai püspökség birtokolta, majd 1392-től az apponyi uradalom része volt. A 17. század végén a pereszlényi uradalom része lett. 1715-ben pincészete és 19 háztartása volt. 1753-ban 70 család lakta. 1787-ben 43 házában 412 lakos élt. 1828-ban 69 házát 484-en lakták. 1825-ben, 1835-ben és 1889-ben tűzvészek pusztították. Lakói mezőgazdaságból és szőlőtermesztésből éltek.
Vályi András szerint "KÖRTVÉLYES. Hrusováni. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Bodóki járásban, határja középszerű."[2]
Fényes Elek szerint "Körtvélyes, (Hrussovan), Nyitra m. tót falu, a Nyitra vize mellett: 472 kath., 17 zsidó lak. Földei termékenyek, rétei különösen jók. F. u. többen. Ut. p. N.-Tapolcsán."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 381 lakosából 15 magyar és 330 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 432 lakosából 14 magyar, 20 német és 398 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 406 római katolikus és 26 izraelita vallású volt.
1900-ban 451 lakosából 15 magyar és 420 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 565 lakosából 6 magyar, 8 német, 538 szlovák és 13 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 543 római katolikus, 12 izraelita és 10 evangélikus vallású volt.
1921-ben 605 lakosából 6 magyar és 591 csehszlovák volt.
1930-ban 641 lakosából 1 magyar, 3 zsidó, 633 csehszlovák és 4 állampolgárság nélküli volt. Ebből 635 római katolikus, 5 izraelita és 1 egyéb vallású volt.
1970-ben 1274 lakosából 1259 szlovák volt.
1980-ban 1271 lakosából 1266 szlovák volt.
1991-ben 1177 lakosából 1 magyar és 1175 szlovák volt.
2001-ben 1135 lakosából 3 magyar és 1130 szlovák volt.
2011-ben 1116 lakosából 2-2 magyar és cseh, 1 ukrán, 1086 szlovák és 25 ismeretlen nemzetiségű.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma a 17. század közepén épült, 1736-ban és a 19. században átépítették.
- Haranglába a 19. század közepén készült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://mojaobec.statistics.sk/html/sk.html?obec=SK0236542971
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.