Ugrás a tartalomhoz

Velős

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Velős (Velušovce)
Velős zászlaja
Velős zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rangközség
Első írásos említés1389
PolgármesterRastislav Zemánik
Irányítószám955 01
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámTO
Népesség
Teljes népesség524 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság224 m
Terület5,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′ 50″, k. h. 18° 06′ 00″48.630556°N 18.100000°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 50″, k. h. 18° 06′ 00″48.630556°N 18.100000°E
Velős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Velős témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Velős (1899-ig Velusócz, szlovákul Velušovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Pöstyéntől 9 km-re északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1389-ben "Welys" néven említik először. 1461-ben "Welyz" alakban említik. A nagytapolcsányi uradalomhoz tartozott. 1570-ben 10 család élt a faluban. 1715-ben 11, 1720-ban 23 háztartása adózott. A Colloredo, majd az Erdődy család birtokolta. 1828-ban 34 házában 263 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. és 20. században a Stummer család birtokában állt.

Vályi András szerint " VELUSÓCZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Traun Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zavadához nem meszsze, mellynek filiája; határja ollyan, mint Podhragyáé."[2]

Fényes Elek szerint " Velusócz, Nyitra m. tót falu, Zavada fil., 226 kathol., 6 zsidó lak. Szép erdő; sovány határ. F. u. gr. Erdődy Józsefnő."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Velusócz, az Inovecz-hegység alatt fekvő tót község, Nagy-Jácztól északnyugotra, 305 r. kath. lakossal. Postája Prasicz, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Földesura a Colloredo, később az Erdődy család volt. A XIV. század végén azonban még Tapolcsány várához tartozó birtok volt és „Welys” néven szerepelt."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 505 lakosából 502 szlovák volt.

2011-ben 506 lakosából 503 szlovák.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Velős&oldid=22436573”