Vágbori
| Vágbori (Borovce) | |||
 | |||
| A Szent Lőrinc-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Pöstyéni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1262 | ||
| Polgármester | Ivan Šiška | ||
| Irányítószám | 922 09 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | PN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1080 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 161 m | ||
| Terület | 10,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 34′ 36″, k. h. 17° 44′ 46″48.576667°N 17.746111°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 36″, k. h. 17° 44′ 46″48.576667°N 17.746111°E | |||
| Vágbori weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vágbori témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vágbori (szlovákul Borovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Pöstyéntől 7 km-re nyugatra, a Dudvág jobb parti teraszán, a Nagyszombatot Pöstyénnel összekötő főútvonal közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszaktól fogva éltek emberek. Egyaránt tártak fel itt hamvasztásos és csontvázas sírokat a kőkorszaktól a középkorig terjedő időből.
A mai települést 1262-ben „Borey" néven említik először. Királyi birtok, melyet 1388-ban Luxemburgi Zsigmond a lengyel származású Stíbornak adott. A korabeli okiratok szerint 1549-ben a Bory család birtoka. Később több tulajdonosa is volt, köztük a Zsámbokréti, Bossányi, Markhot, Bertalanffy és Ocskay családok. A falu teljes hosszában a Verbótól Vígvár felé folyó Holecska-patak mentén fekszik, mely malompatakként szolgált és számos malmot hajtott a környékén. 1599-ben a falut felégette és kirabolta a török. Régi templomát 1758-ban le kellett bontani, 1781-re épült fel az új templom. A falu iskoláját 1792-ben építették, először csak egyosztályos iskola volt. A második osztály 1876-ban, a harmadik 1932-ben létesült. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BORI. tótúl Borovcze. Népes tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, fekszik Dudvág viz mellett, Nagy Kosztolán, és Csejta között, az Ország úttyán, lakosai katolikusok, és szorgalmatos föld mivelők, határja jó termékenységű."[2]
Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Bori (Borovecz), tót falu, Nyitra vármegyében, a Dudvágh mellett, a n.-szombati országutban. – Számlál 668 kath., 30 evang., 29 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok rozs, árpa, buza, mák, sat. kövér rétek; vizimalom. – F. u. Ocskay, Alagovich, Javurka, Császár, Klimó, Visnyovszky. – Utolsó postája Galgócz."[3]
Borovszky monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Bori, a Dudvág jobb partján, a Holecska-patak mellett, a nagy-szombat–vágujhelyi útban fekvő falu, 637 tótajku, r. kath. vallásu lakossal. Postája Rakovicz, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. 1262-ben „Borey” néven említik. Stibor vajda korában villa regalis volt, amikor azt Zsigmond király 1388-ban Stibornak adományozta. Az ide vonatkozó oklevélben a község „Bary” néven szerepel. Kath. temploma 1777-ben épült, de már azelőtt is volt temploma, melyet – az 1758. évi canonica visitatio szerint – le kellett bontatni. A templomban értékes régi arany- és ezüstedényeket őriznek. A községet a törökök 1599-ben felégették és lakosait rabságba ejtették. Két úrilak is ékesíti a falut. Az egyik id. ocskai Ocskay Rudolfé, a másik báró Wattenvyllé. Földesura az Ocskay családon kivül 1549-ben a Bory család volt, később a Zsámbokréthyek, Thewrewkök, a Bossányi, Markhot, Bertalanffy és a Klimo családok."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 741 lakosából 656 szlovák és 66 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 849 lakosából 840 szlovák volt.
2011-ben 991 lakosából 940 szlovák, 4 magyar, 4 cseh, 3 más és 40 ismeretlen nemzetiségű.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Lőrinc tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1777 és 1781 között épült. A templom alatt sírbolt található az egykori helyi nemesek és plébánosok sírjaival. Legértékesebb kincse egy arany monstrancia.
- A plébánia épülete 1747-ben létesült.
- Nepomuki Szent János késő barokk szobra 1768-ban készült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
- ↑ [portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=51712]
Irodalom
[szerkesztés]- Klčo, M. - Šišková, L. - Šiška, I. 2012: História obce Borovce. Borovce.
- Jozef Paulík 1960: K problematike mladšej doby bronzovej na juhozápadnom Slovensku. Archeologické rozhledy XII.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]