Ugrás a tartalomhoz

Temetvény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Temetvény (Hrádok)
A római katolikus templom.
A római katolikus templom.
Temetvény zászlaja
Temetvény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1426
PolgármesterRastislav Beňo
Irányítószám916 33
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámNM
Népesség
Teljes népesség737 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság196 m
Terület24,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 17° 52′ 60″48.697222°N 17.883333°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 17° 52′ 60″48.697222°N 17.883333°E
Temetvény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Temetvény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Ez a szócikk Temetvényről szól. Hasonló címmel lásd még: Hrádok (egyértelműsítő lap).

Temetvény (szlovákul Hrádok) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Vágújhelytől 11 km-re délkeletre, a Vág bal partján fekszik. Erdő borította hegytetőn állnak várának emeletnyi magas maradványai.

Története

[szerkesztés]

Temetvény várát a tatárjárás után építették a Rosd nembeli Demeter és Mihály ispánok, akik megvédték a trónharcok során is. Uradalmi központ volt, melyhez 11 falu tartozott. A 14. században Csák Máté tulajdonában találjuk, majd az Ujlakyaké, a Thurzóké, végül a 17. században a Bercsényieké lett. Itt született 1665. december 6-án gróf Bercsényi Miklós, Ung vármegye főispánja, kuruc főgenerális, és innen menekült 1701-ben Lengyelországba. A vár a 18. században elveszítette jelentőségét, azóta pusztul.

A települést 1246-ban említik először Temetvény várának tartozékaként. 1348-ban "Hradnuk", 1452-ben "Haradnak" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A vár tartozékaként birtokosai a vár mindenkori tulajdonosai voltak. 1453-ban említik a Vág itteni gázlóját. 1710-ben főbb birtokosai a Csákyak, Sándorok, Ghiczyk, Motesiczkyk és Mednyánszkyak voltak. 1715-ben a falunak szőlőskertje, 15 jobbágy és 29 zsellér háztartása létezett. A 19. század első felében papírmalma működött. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1920-ig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Vályi András szerint "HRADEK. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, fekszik Beczkó Várához nem meszsze, nagy hegyek között, határja középszerű."[2]

Fényes Elek szerint "Hradek, tót falu, Nyitra vmegyében, a Vágh bal partján: 606 kath., 63 evang., 7 zsidó lak. Van kath. par. temploma, szép erdeje, papirosmalma, és egy réve a Vághon. F. u. többen. Ut. p. Galgócz."[3]

Nyitra vármegye monográfiájában "Hrádek, tót község a Vág balpartján, az Inovecz-hegység alján. Van 703 lakosa. Vallásukra nézve 526 r. kath., 166 ág. evangelikus és néhány izraelita. Posta és táviró Kocsócz, vasúti állomása Vág-Ujhely. A 13. század közepén „Harranuk” név alatt királyi birtok volt. 1453-ban „Hradnok”-nak nevezték. Kath. temploma, melynek az esztergomi érsek a kegyura, 1802-ben épült. A községtől keletre emelkedik a nagy kiterjedésü temetvényi várrom, melynek történeti szerepléséről más helyen emlékezünk meg. Földesura a Motesiczky, Sándor és Ghyczy család volt."[4]

Népessége

[szerkesztés]

1752-ben 72 család élt a községben.

1787-ben 105 házában 689 lakos élt.

1828-ban 95 háza volt 667 lakossal.

1910-ben 889, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 658 lakosából 599 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Temetvény várának tekintélyes romjai a falutól délkeletre emelkedő hegytetőn találhatók.
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1729-ben épült a korábbi templom helyén, 1802 és 1818 között klasszicista stílusban építették át. Belseje barokk-klasszicista, falfestményei 1887-ben készültek.
  • Temetvény vára
    Temetvény vára
  • A vár légifotója
    A vár légifotója

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

Források

[szerkesztés]
  • DLDF 274542 p. 5, No. 31.
  • Follajtár József 1927: Temetvény vára. Turisták Lapja 39, 16-19.
  • V. Plicka 1930: Slovenské hrady 1.
  • Marek, Miloš 2009: Panstvo Tematín v stredoveku. Studia historica Tyrnaviensia VIII. Trnava, 31-63.
  • Radoslav Ragač 2015: Príspevok k histórii a stavebným dejinám hradu Tematín v období raného novoveku. In: Prudentissimae dominae nobis honorandae - K životnému jubileu profesorky Márie Kohútovej.
  • Miloš Marek 2017: Ochrana lesov na panstve Tematín v 18. storočí. Studia Historica Tyrnaviensia XIX, 41-57.
  • MV SR - ŠA Nitra, fond Ethey, kr. 10.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Temetvény&oldid=26715407”