Ugrás a tartalomhoz

Kalános

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalános (Kálnica)
Kalános címere
Kalános címere
Kalános zászlaja
Kalános zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1396
PolgármesterJán Krchnavý
Irányítószám913 09
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámNM
Népesség
Teljes népesség1024 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság223 m
Terület26,40 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 45′ 46″, k. h. 17° 55′ 52″48.762778°N 17.931111°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 46″, k. h. 17° 55′ 52″48.762778°N 17.931111°E
Kalános weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalános témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kalános (szlovákul Kálnica) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban. Rozson- és Uraságikálnic egyesítésével jött létre.

Fekvése

[szerkesztés]

Vágújhelytől 7 km-re keletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

1396-ban „Kabucza” alakban említik először. 1422-ben „Kalnicz”, 1436-ban „Kalnycha”, 1478-ban „Kalnicza” néven szerepel a korabeli forrásokban. A Kálniczy és Rozsoni családok birtoka, majd a beckói váruradalom része volt. 1598-ban 23 ház állt a településen. 1720-ban 34 adózója és szőlőskertje is volt. 1784-ben 58 házában 65 családban 410 lakos élt.

Rozsonkálnicnak 1598-ban 11 háza volt. 1784-ben 43 ház állt itt, 43 család lakott bennük 258 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KALNITZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura B. Mednyánszky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Betzko Vár alatt, fél mértföldnyire, földgye termékeny, szőlös kertyei is vagynak.[2]

1828-ban 64 háza volt 641 lakossal; Rozsonkálnicon 1828-ban 38 házában 401 lakos élt. A két település a 19. század elején egyesült. Lakóik mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből, állattartásból, szövésből éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kálnicz, Trencsén m. tót falu, Beczkóhoz 1/2 óra; 228 kath., 443 evang., 22 zsidó lak. Két részre osztatik u. m. Beczkó-, és Rozson-Kálniczra, az elsőt a beczkói uradalom, a másikat többen birják. Ut. post. Trencsén.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 952, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1003 lakosából 992 szlovák volt.

2011-ben 1031 lakosából 974 szlovák volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  3. Kálnicz | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. július 25.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]