Nemesváralja
Nemesváralja (Zemianske Podhradie) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Vágújhelyi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1397 | ||
Polgármester | Miroslav Zámečník | ||
Irányítószám | 913 07 | ||
Körzethívószám | 032 | ||
Forgalmi rendszám | NM | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 764 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 91 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 244 m | ||
Terület | 8,23 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 50′ 22″, k. h. 17° 50′ 05″48.839400°N 17.834700°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 22″, k. h. 17° 50′ 05″48.839400°N 17.834700°E | |||
Nemesváralja weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesváralja témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nemesváralja (1899-ig Nemes-Podhrágy, szlovákul Zemianske Podhradie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Vágújhelytől 10 km-re északra, a Bosáci-völgy középső részén fekszik.
Története
[szerkesztés]Határában, a falutól nyugatra régészeti lelőhely található, ahol a lausitzi, hallstatti és laténi kultúrához tartozó település és földvár maradványai kerültek elő.[2]
A mai települést 1397-ben „Podhrady” néven említik először. 1477-ben „Podhragye”, 1484-ben „Podhradie”, 1598-ban „Podhrady prenes Bsacz” alakban szerepel az írott forrásokban. Kezdetben Beckó várához tartozott, későbbi urai a Pohrády, Erdődy és Osztrolukai Osztroluczky családok voltak. 1598-ban 22 háza állt. 1784-ben 149 házában, 178 család és 886 lakos élt, akiknek fele nemes volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nemes Podrágynak földes Urai több Uraságok, fekszik Bosaczához nem meszsze, mellynek filiája.”[3]
1828-ban 111 ház és 823 lakos élt a faluban. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. A 19. században négy szeszfőzde és téglagyár működött a községben.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Podhrágy, (Nemes), tót falu, Trencsén vgyében, Beczkóhoz nyugotra 1 1/2 óra: 240 kath., 572 evang., 58 zsidó lak. Evang. anyatemplom. Ékesiti a Prileszky család szép kastélya. Határa nagy, de nem igen termékeny; erdeje, legelője bőven. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.”[4]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 832, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 780 lakosából 767 szlovák volt.
2011-ben 753 lakosából 738 szlovák volt.
2021-ben 764 lakosából 738 (+3) szlovák, 13 (+1) egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Legrégibb épülete a 17. században épített kéttornyú reneszánsz kastély, melyet a 19. században klasszicista stílusban építettek át. Tulajdonosai a Prileszky és Osztrolúkai családok voltak. A kastélyt angolpark övezi.
- Evangélikus temploma 1785 és 1801 között épült korai empire stílusban.
- A harangtorony 1882-ben épült.
- Jozef Ľudovít Holuby és Ľudovít Rizner emlékháza az egykori evangélikus lelkészlak épületében 1994-ben nyílt.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1849-ben Ľudovít V. Rizner bibliográfus, itt is van eltemetve.
- Itt született 1851-ben Balkay Adolf katona, vadász, Komárom főkapitánya, író, felügyelő-intéző.
- Itt alkotott 1861 és 1919 között Jozef Ľudovít Holuby botanikus, néprajztudós.
- Itt alkotott 1744 és 1746 között Pavol Doležal költő, nyelvész.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Titus Kolník 1999: Nové pozoruhodné nálezy zo Zemianského Podhradia. Študijné Zvesti 33, 227–231; Vladimír Turčan 2012: Depoty z Bojnej a včasnostredoveké hromadné nálezy železných predmetov uložené v zbierkach SNM-Archeologického múzea. Zborník SNM – Archeológia – Supplementum 6. Bratislava.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Jozef Ľudovít Holuby 1898: Zpráva o "Hradiskách", predhistorickej velikej osade pri Zemianskom Podhradi v Trenčiansku. Sborník museálnej slovenskej spoločnosti.
- 1997 Zemianske Podhradie v histórii.
- Ladislav Veliačik 2010: Depot železných nástrojov z doby laténskej zo Zemianskeho Podhradia-Martákovej skaly. Študijné zvesti 47, 149-155.
- Nevizánszky Gábor – Prohászka Péter 2017: Jozef Ľudovít Holuby und die archäologischen Denkmäler von Zemianske Podhradie/Nemespodhragy aus dem Jahr 1881. Studia Historica Nitriensia 21 - supplementum, 297-307.